Noha a magyar labdarúgó-válogatott látványosan sikeresebb lett, az NB I viszont továbbra sem vonz sokakat, egy köztes szegmensben, az utánpótlás-nevelésben és játékoseladásban is lemaradásban vagyunk – ez már egy tél végi kutatásból is kiderült. Ugyanakkor egy másik tízmilliós ország, Portugália ontja a tehetségeket és sok száz millió eurós profitokat realizál, miközben a klubjai a pályán is sikeresek. Mi a titok?
Ennek a nagy kérdésnek járt utána a brit Guardian, pontosabban az eredeti kutatást végző Nutmeg című skót periodika, amely munkatársa hasonló alapállásból vizsgálta meg a portugál csodát, amilyenből mi is kiindulhatunk: mégis hogyan lehetséges, hogy egy másik, hasonlóan kicsi ország ilyen sikeres, mit lehetne és kéne ellesni tőle?
A dolgozat előrebocsátja a kápráztató számokat, amikkel a világ legjövedelmezőbb „játékosgyártójának” számító, nem mellesleg portugál rekordbajnok és jelenleg is címvédő Benficánál találkozhatunk.
2010 óta a „sasok” több mint 900 millió fontnyi (389 milliárd forintnyi) pénzt tehettek el a játékostranszferekből,
olyan mára klasszisnak számító tehetségeket adtak a még tehetősebb európai nagycsapatoknak, mint a tavalyi világbajnokság legjobb fiataljának választott Enzo Fernández, továbbá Darwin Núnez (aki Szoboszlai Dominik klubtársa Liverpoolban), Joao Félix vagy a Manchester Cityvel idén tavasszal történelmi triplát teljesítő Ederson és Rúben Días.
Ez a felsorolás pedig messze nem teljes, ráadásul szinte garantált, hogy jövő nyáron is bővülni fog, mert a munka, azaz a játékos- és pénztermelés sosem áll meg, újabb és újabb remek focistákat adnak majd el nagyon drágán – és nemcsak a Benficánál, hanem Cristiano Ronaldo nevelőegyesületénél, a Sportingnál, illetve a valamelyest más modellt követő Portónál is.
A tanulmány három kritikus pontot azonosított Portugáliában a sikeres labdarúgórendszer kulcsaként:
Az edzőket illetően nem áll meg a sor a pályája csúcsán talán már túl is haladt José Mourinhónál, akiről bárki hallott, ha nincs beoltva sport ellen. Rajta kívül is kétmaréknyi remek portugál dolgozik szerte a futballvilág élvonalában, ráadásul a tanulmány megjegyzi, hogy összetartó közösség a portugál trénereké, megosztják a tudásukat, és mivel jó a hírük, az újak is könnyebben jutnak már jó lehetőségekhez. Ha pedig nem, annak is megvan a haszna, mert a nehezebb körülmények kreatív megoldásokra sarkallják őket, ami javítja a problémamegoldó képességüket.
A tehetséges játékosok fejezetcíme alatt válik el a Benfica és a Sporting, illetve a Porto működési mechanizmusa.
Előbbi kettő főleg helyben, illetve országhatárokon belül toborozza a fiatalokat, utóbbi főleg Dél-Amerikából merít.
A Benfica odahaza 6–13 éves kor közöttre fókuszál, és ha talál valakit, a gyermek egyéni programot is kap, amit a csapatedzések mellett végez. Az utánpótlásedzők nemcsak az istenadta tehetségre figyelnek, hanem a vezetői, illetve kommunikációs képességekre is: ezek fontosságára az élő példa a manapság szintén a Manchester Cityben játszó Bernardo Silva, aki se nem nagy, se nem erős, ezért vele türelmesnek kellett lenni, mire kidomborította a kombinációs és technikai képességeit, amikben pedig világklasszis.
A Sporting az országot járó több száz tehetségkutató munkatársával hétéves kortól keresi a kicsiket, és az akadémiája minden korosztálya másra fókuszál a képzés során.
A Porto azt csinálja másként, hogy főleg a határon túl, konkrétan Közép- és Dél-Amerikában kutatja a viszonylag olcsón megvásárolható tehetségeket, akiket aztán már saját maga fejleszt klasszissá, és adja el végül nagyon sok pénzért Európa legnagyobb klubjainak, amelyeknek nincs idejük a nevelőmunkára, cserébe megvan a pénzük ahhoz, hogy kész árut vegyenek. Ennek az ipari focistatermelésnek is megvan a referenciája, hiszen James Rodríguez, a Real Madridban remeklő Éder Militao vagy az ugyancsak Szoboszlai mellett a Liverpoolban játszó Luis Díaz is ezt az utat járta.
Összesen 250 megfigyelőt alkalmazunk az összes releváns országban, mert Bangladesbe azért nem fogunk elküldeni senkit
– közölte a korábbi általános igazgató, Antonio Henrique. Kifejtette, hogy a megfigyelésnek és kiválasztásnak több rétege van, mindegyik másra figyel, így pedig a végére mindent tudnak a játékosról, és eldönthető, megfelel-e a Portónak.
Ehhez a klubelnök, Jorge Nuno Pinto da Costa hozzátette: a fiatalok folyamatos pásztázásával és kinevelésével tudnak úgy is talpon maradni, hogy egyébként a költségvetésük csak a huszada a legnagyobb európai riválisokénak.
De azért még amellett is versenyképesek az említett klubok, hogy évről évre eladják a legjobbjaikat. Az egy dolog, hogy legutóbb 2001-ben fordult elő, hogy nem a nagy hármas valamelyike lett a portugál bajnok, ráadásul a Benfica és a Porto jelenleg is Bajnokok Ligája-résztvevő, a Sporting meg az Európa-ligában szerepel, és feltehetőleg mindhárom versenyben lehet a nemzetközi porondon tavasszal is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.