Szín- és formaváltó nyomtatványoké a jövő

Van élet az IoT-n túl – legalábbis ez derül ki az SAP szoftvercég friss kutatásából. A jelentés a jövőt alakító techno­lógiákat két csoportra osztja: az egyikbe azok tartoznak, amelyek már jelen vannak, de még nem terjedtek el széles körben, a másikba azok, amelyek még csak prototípusként léteznek (vagy még úgy sem), a távolabbi jövőre azonban meghatározó befolyást gyakorolhatnak. Némely technológia már ismert a sci-fi irodalomból vagy a fantasztikus filmekből, de előfordul az is, hogy a valóság felülmúlja a sci-fi szerzők képzeletét. A cég trendriportja szerint a most elterjedőben lévő IoT (dolgok internete) vagy a mesterséges intelligencia után leginkább ezek a technológiák hozhatnak forradalmi újításokat: a négydimenziós (4D) nyomtatás, a kvantumszámítógépek, a neuromorfikus számítástechnikai rendszerek, az agyszámítógép-interfész, illetve a bioszámítógépek.

Az MIT Self-Assembly Lab által kifejlesztett 4D-nyomtatási technológia lényege, hogy a felhasznált anyag képes a színét és más tulajdonságait is megváltoztatni. Ez tehát azt jelenti, hogy az elkészült „nyomtatás” nem marad állandó az időben, azaz a negyedik dimenzióban is változik. Az alakváltozásra képes anyagokat a hadiiparban már használják, de számos más ágazatban is forradalmi változásokat idézhetnek elő. A négydimenziós nyomtatás mindazonáltal még gyerekcipőben jár, óvatos becslések szerint is legalább tíz évbe telhet, amíg szélesebb körben is elterjed.

A kvantumszámítógépek pedig olyan mikrofizikai jelenségeken alapulnak, amilyen a kvantum-szuperpozíció vagy a kvantum-összefonódás. A kvantumbitek (qubitek) alkalmazásával a számítási teljesítmény exponenciálisan növekedhet a meglévő bináris (0 vagy 1) rendszerhez képest, így nagy kihívást jelenthet többek között a manapság széles körben alkalmazott, számítási bonyolultságon alapuló titkosítási rendszerek számára. A kvantumszámítógépek egyelőre szintén a kezdeti lépéseknél tartanak, a fejlesztés még a kvantumszámítás „hardverére” koncentrál.

A neuromorfikus számítástechnikai rendszerek hagyományos processzorokat használó hardverek, amelyek a természet legbonyolultabb felépítését, az idegrendszert utánozzák. A kvantumszámítógépekhez hasonlóan ezek a kutatások is a legelső fázisban járnak; a neuromorfikus hardver programozása új típusú, még kifejlesztésre váró technikákat igényel. Az ilyen számítógépek rendkívüli teljesítménnyel kecsegtetnek – csekély energiafelhasználás mellett. A lehetséges felhasználási területek között van a gépi tanulás, a mintázatfelismerés, a képfeldolgozás és a robotika.

A jelentés szerint lehetővé válhat, hogy egy számítógép közvetlenül az agyunknak „beszéljen”, és ezzel párhuzamosan olvassa a gondolatainkat. E technológia területén számottevő haladást értek el, és sokan az ember és a gép közötti kommunikáció legtökéletesebb formájának ígéretét látják benne. Ahogy a hordozható eszközök is egyre kisebbekké válnak, és egyre több kézi vezérlést nem igénylő technika válik elérhetővé, valószínűleg a nem invazív agyszámítógép-egységek is megjelennek, például a virtuális valóságot generáló head-setekben.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja