Hiába lopják milliószámra, még mindig ragaszkodunk a jelszavakhoz

Tavaly az Európai Unió internethasználóinak több mint négyötöde lépett be online felületekre felhasználóneve és jelszava megadásával – derül ki az Eurostat összeállításából, amit a Biztonságosabb Internet Napja alkalmából tett közzé az Európai Unió statisztikai hivatala.

A klasszikus, felhasználónév-jelszó megoldás mellett népszerű digitális azonosítási folyamatnak számít még a mobiltelefonra küldött kód, amit az európai internetezők 44 százaléka használt 2018-ban. A közösségi médiaprofilok az EU-s állampolgárok harmada, az egyszer használatos PIN-kódos bejelentkezést pedig 30 százaléka alkalmazta a tavalyi év során.

Az elektronikus azonosítási eljárások, valamint a biztonsági token használata ugyanakkor még az Európai Unióban sem igazán elterjedt, az európai internetezőknek kevesebb mint ötöde élt már ezzel a lehetőséggel az Eurostat 2018-as adatai alapján.

A csehek rögtön a telefonjukhoz nyúlnak

A biztonságosabb, két lépcsős telefonos azonosítás Csehországban a legelterjedtebb, itt az online felületeket látogatók háromnegyede használja ezt a fajta eljárást, ahol mobiltelefonjukra kapják a bejelentkezéshez szükséges kódot a felhasználók. Az uniós élmezőnybe tartoznak a hollandok (72 százalék), a britek (61 százalék) és a dánok (60 százalék) is.

A délkelet-európai régióban viszont egészen elenyésző ez a megoldás, Bulgáriában és Romániában 5-5 százalék, Horvátországban pedig 4 százalék él ezzel a technológiai lehetőséggel.

A telefonunknál is jobban bízunk a Facebookban

Magyarországon a 44 százalékos uniós átlagnál valamivel alacsonyabb, 35 százalékos a mobilkódos online azonosítás elterjedtsége, ahogyan a hagyományos, jelszó-felhasználónév kombinációt is az összeurópainál kisebb, 70 százalékos arányban veszik igénybe nálunk.

A Facebook-profilos (39 százalék) és tokenes azonosítás (23 százalék) ezzel szemben nagyobb népszerűségnek örvend nálunk, mint a huszonnyolc EU-s országban átlagosan.

A PIN-kódos és az elektronikus azonosító tanúsítványok, illetve kártyákat ugyanakkor jóval kevésbé használjuk, mint az EU 28 tagállamában.

Veszélyesebb lett internetezni Magyarországon

Mindeközben nőtt Magyarország kiberfenyegetettsége a tavalyi negyedik negyedévben az előző negyedévihez képest a Kaspersky Lab orosz kiberbizonsági vállalat néhány hete közölt negyedéves kimutatása szerint.

Az internetes böngészéssel kapcsolatba hozható kockázatot 2,94 millió esetben semlegesítettek a Kaspersky Lab védelmi szoftverei a Kaspersky Security Network (KSN) rendszerben résztvevő magyarországi számítógépeken tavaly a negyedik negyedévben.

A felhasználók 27,6 százalékát érte a negyedév folyamán a webes böngészésből eredő támadás, ezzel Magyarország a 38. a globális veszélyeztetettségi ranglistán a kimutatás adatai szerint.

A harmadik negyedévben az 53. helyen állt Magyarország a böngészés kockázati rangsorában. Akkor 2,975 millió kártevőt semlegesítettek a Kaspersky Lab termékei a KSN hálózatban, és a felhasználók 26,6 százalékát érte támadás.

Magyar politikusokat is meghekkeltek

A kiberbűnözés jelentette fenyegetettséget a napokban a magyarok saját bőrükön is megtapasztalhatták. A januárban kirobbant, minden eddiginél nagyobb volumenű adatlopási ügyben Collection #1 néven először 2,6 milliárd e-mail cím és jelszó majd pár nappal később, a Collection #2-5 nevű adatbázissal 25 milliárd bejegyzés került a fájlmegosztó oldalakra.

A globális adatszivárogtatásnak több magyar politikus és ismert személy is áldozatául esett, többek között

e-mail címe és jelszava is megtalálható a január végén kiszivárgott adatbázisban.

A HIBP oldalán ellenőrizheti, hogy az ön adatai is kiszivárogtak-e, illetve azt is, hogy ezek az adatok milyen forrásból származnak.