Az utóbbi hónapokban kialakult helyzet a családi vállalkozások digitalizációját is felgyorsította, azonban a változások, új eszközök és a gyors ütemben lezajló fejlesztések mind-mind támadási felületet jelentenek a kiberbűnözők számára, akik ezt a globális turbulenciát kihasználva még célzottabb és kifinomultabb módon támadnak – derül ki a Deloitte közleményéből.
A multicégek kihívásairól, a home office veszélyeiről sok szó esett, mi a helyzet azonban a kisebb, családi vállalkozások kiberbiztonságával? A Deloitte üzleti podcast sorozatának legutóbbi epizódjában erről a témáról hallhatunk bővebben.
Működési szempontból jól viselték a magyar családi vállalkozások a járvány és a nyomában járó korlátozások okozta sokkot. Ez a szektor ugyanis rugalmasan képes reagálni a váratlan helyzetekre. A járvány kitörésekor – ahol csak tudtak – napok alatt átálltak a távmunkára. Nagy kérdés azonban, hogy hosszabb távon mennyire képesek alkalmazkodni a megváltozott világ okozta kihívásokhoz – összegezte tapasztalatait Kóka Gábor, a Deloitte Private magyarországi és közép-európai vezetője.
Az egyik ilyen kihívás a kiberbiztonság, ahol Kóka Gábor szerint
a magyar családi vállalkozások alapszintű védettséggel rendelkeznek.
Komoly problémát jelent, hogy miközben a világban a COVID-19 járvány miatt felgyorsult a digitalizáció, és ezzel párhuzamosan felértékelődött a kiberbiztonság kérdése, a családi vállalkozások jellemzően nem megfelelő szinten foglalkoznak a témával.
„A családi vállalkozások körül minden információ érzékeny, ezért különösen fontos átgondolni, hogy akár az elektronikus levelezőrendszerük védelme hogyan biztosított vagy éppen a belső folyamataik mennyire alkalmasak a kibertámadások kivédésére” – tette hozzá Kóka Gábor.
A hamis biztonságérzet komoly fenyegetést jelent a családi vállalkozások számára, ugyanis a járvány okozta zavar kedvező körülményeket teremtett a csalások végrehajtásához.
Az ugrásszerűen növekvő kibertámadásokat tekintve két jellemző trend látszik. Egyrészt előtérbe kerültek a pénzszerzésre irányuló támadások, másrészt a már bevált módszerek még kifinomultabbá és célzottabbá váltak.
A támadási lehetőséget tálcán kínálta az élet a járvány ideje alatt, hiszen a vállalkozásoknak kényszerből és gyorsan kellett kiépíteni a távmunkára alkalmas rendszereiket, a nagy sietségben viszont nem a biztonság, hanem sokkal inkább az üzletfolytonosság volt az elsődleges szempont.
Tovább nehezíti a védekezést, hogy
megnőtt az emberek közti fizikai távolság, így a kommunikáció szinte teljesen a kibertérbe helyeződött át.
A legjobban terjedő módszer az üzleti e-mailekkel kapcsolatos visszaélés, az úgynevezett Business Email Compromise (BEC).
Az FBI jelentései alapján is ez jelenleg az egyik legelterjedtebb csalási típus.
Tájékoztatásuk alapján, tavaly a kiberbűnözési esetek felét ezek tették ki, „sikerességük” pedig sajnos dollármilliárdokban mérhető – hívta fel a figyelmet Antal Lajos, a Deloitte kiberbiztonsági üzletágának magyarországi és közép-európai vezetője.
Egy-egy ilyen támadás során az USA-ban átlagosan 75 ezer dollárt tüntetnek el a gyanútlan vállalkozások számlájáról.
Olyan jól jövedelmező módszerről van szó, hogy a végrehajtását szervezett, jól felszerelt, nagy technológiai tudással és pénzzel is kellően ellátott, főhadiszállásukat állandóan áthelyező bűnözői csoportok végzik, amelyek rengeteg időt és komoly összegeket szánnak a kiemelkedő színvonalú infrastruktúra felépítésére, saját biztonságukra és a megfelelő munkatársak alkalmazására.
A módszer lényege, hogy a bűnözők hozzáférést szereznek a céges e-mailekhez és mély profilalkotást végeznek, így a pénzforgalmi folyamatokat vizsgálva kiválasztják célpontjaikat, akik elsősorban döntéshozók, felsővezetők vagy pénzügyi területen tevékenykedő munkatársak.
Az e-mailek olvasásával, hetekig, hónapokig tartó munkával kitartóan és alaposan felkészülnek a kiszemelt vezetőből:
folyamatosan követik kivel, milyen ügyekről, milyen stílusban kommunikál,
majd egy adott pillanatban belépnek a kommunikációba.
A csalás végrehajtása innentől élesedik: vagy eltérítik az üzeneteit és a nevében válaszolnak a célpontnak, vagy az akár egyetlen betűben módosított e-mail címmel lépnek be a kommunikációba és
a vezetőt megszemélyesítve manipulálják a beszélgetést.
A levelező partner egy nyelvi és helyesírási szempontból tökéletesen megfogalmazott, a vezető stílusban megírt e-mailt kap, amelyben egy valós üzleti tranzakció ellentételezése céljából indított pénzügyi tranzakcióra veszik rá az áldozatot.
Az üzenetben megadott bankszámlaszám azonban nem az üzleti partneré, hanem a bűnözőké.
Ha az áldozat nincs résen és utal, a bűnözők bonyolult pénzmosási manőverek során veszik át a pénzt a számláról, a visszaélésükre utaló nyomokat eltüntetik, majd maguk is felszívódnak. A károsult sok esetben csak akkor értesül a támadásról, mikor partnere értesíti, hogy a neki járó pénz nem érkezett meg.
Ha a kicsalt pénzösszeg visszaszerzésére gondolunk, a válasz nem ad túlzott derűlátásra okot. A bankok felelőssége az ilyen típusú csalásoknál limitált, hiszen ügylet szempontból teljesen legális, megbízáson alapuló tranzakciókról van szó, így ők gyakorlatilag tehetetlenek.
A rendvédelmi szervek dolgát pedig az nehezíti, hogy a támadók tudatosan, előre dolgoznak: az időfölény mellett alapos tudással rendelkeznek az adott ország rendvédelmi, akár pénzmosási kiskapuiról, gyorsan és nyomtalanul tudnak a fizikai és kibertérben is rejtőzködni.
„A BEC típusú csalások esetén kiemelten fontos a megelőzés, aminek a legfontosabb eszköze a tudatosság. Sokan megelégszenek azzal, ha egy technológiai megoldás vagy folyamat megfelelően működik, viszont a biztonsági kérdésekre kevesebb hangsúlyt fektetnek. Talán ez egy jó időszak a családi vállalkozások számára, hogy technológiai szolgáltatási szemléletet vigyenek az informatikába” – hívja fel a figyelmet Antal Lajos, a Deloitte kiberbiztonsági üzletágának vezetője.
Számos olyan technológiai megoldás létezik, amelyek segítik a cégeket a megelőzésben.
Ilyen például a digitális aláírás vagy akár a több faktoros hitelesítési folyamat.
A szükséges eszközök kiépítése és üzemeltetése azonban kisebb cégek számára nagyobb kihívást jelenthet, mint egy nemzetközi vállalatnak, ahol komoly IT támogatás áll rendelkezésre.
„A magántulajdonú cégeknek érdemes mérlegelnie, hogy mik azok a technológiai területek, amit maguknak építenek ki és mikor veszik igénybe egy külső szolgáltató segítségét, akik garantálni tudják a megfelelő biztonsági környezetet” – tette hozzá Antal Lajos.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.