Teljesítette az első, 80 kilométeres teszttávolságot a Chery elektromos hajtású repülőautója, a nem túl találó módon Land and Air Vehicle névre keresztelt prototípus – jelentette pénteken a kínai járműgyártó társaság. Bár erről nyilvánosan elérhető videó nem készült, maga a szerkezet bizonyosan létezik, erről a Chery Anhujban rendezett innovációs konferenciáján saját szemükkel is meggyőződhettek a résztvevők – írja a Carnewschina.
A helyből fel- és leszállni képes futurisztikus jármű (gyűjtőnevükön: eVTOL, electric vertical take-off and landing ) a Chery tavaszi pekingi autókiállításon bemutatott Aero modelljére épül, s a cég most érkezett ahhoz a fejlesztési stádiumhoz, amikor már a kudarc veszélye nélkül előállhat a projekt prototípusával. Ideje is volt, hiszen az új generációs járművek és az akkumulátortechnológia fejlesztésében élen járó kínai versenytársai közül már többen is felszálltak erre a vonatra, köztük
Valamennyien más-más technológiát alkalmaznak, és eltérő sebességgel tartanak a céljuk felé. A hozzájuk csatlakozó Chery háromosztatú hibrid szárnyvariációval kísérletezik, s a már létező, skálázható intelligens Mars architektúrára építkezik.
Amúgy járműve olyan, mint az egy hete bemutatott Tesla-féle robotaxi, a Cybercab: nincsenek benne pedálok, se kormány. Három fő egységre tagolódik: a repülő szerkezetre, az intelligens vezérlőpanelre és a szintén intelligens alvázra. Autóként a Chery városi közlekedésre, esetleg ingázásra ajánlja, repülő alkalmatosságként viszont jóval tágabb lehet a felhasználási köre.
Alap, hogy használója dugómentesen közlekedhet vele a városi környezetben.
Viszont nem családi jármű, csak ketten férnek el benne. Ők azonban élvezhetik a magaslati levegőt, hiszen a jármű ezer méterre is felemelkedhet, s akár 120 kilométer per órás sebességgel is száguldhat. Amíg az akkumulátor le nem merül, s ez a mostani bejelentés szerint nem több 40 percnél, ami persze a 80 kilométeres teszttávolság letudásából is kimatekozható lett volna. Ezt a járművet is eredendően önvezető üzemmódra tervezték, de az utasoknak a vészfunkciók kezelését természetesen engedélyezik.
A repülő autók a közlekedés új irányát képezik, s különösen Kínában, Amerikában és a hipergazdag arab olajországokban várják türelmetlenül, mikor használhatják majd ezeket a hétköznapokban is. A kereskedelmi forgalmazásra való alkalmasságuk szakértők szerint hamarabb érkezik el, mint ahogy a hatóságok az ehhez szükséges jogszabályi hátteret megteremtenék számukra.
Ugyanez a dilemma az önvezető járművek esetében: a hatóságok a technikai fejlődés mögött kullognak a jogi, a műszaki és a biztonsági kérdések, teendők és felelősségi körök tisztázásában, a „játékszabályok” lefektetésében. Mentségükre szól, hogy ismeretlen területen kell használható szabályozást kidolgozniuk. A drónoknál ezt a tiltásokkal és az agyonszabályozással „oldották meg”.
A járműgyártók ettől függetlenül gőzerővel fejlesztenek, s ebben a Xpeng és a Geely jár a legmesszebb. Az Xpeng leányvállalata által megálmodott AeroHT már egyszerű dronokopter, valamint moduláris repülő autó változatban is bizonyított.
Az Xpeng AeroHT még keresi a megfelelő partnerét az évi tízezer darabos kapacitást megcélzó, 2026-ra tervezett sorozatgyártáshoz. A november 12-én kezdődő Zhuhai Air Show, a Csuhaj kikötővárosában kétévente megrendezett légi bemutató és repülőgépipari kereskedelmi kiállítás sztárfellépői között tartják számon az AeroHT repülő szerkezeteit.
Vélhetően ekkor kezdik meg a konkrét, foglaló letételével járó rendelések felvételét, eddig már háromezernél is több példányra volt vevői érdeklődés, pedig
a repülőgép és a hordozó kombója nem olcsó mulatság, 280 ezer dolláros (100 millió forint) irányárat írt ki rá az Xpeng.
A Geely leányvállalata, az Aerofugia nevéhez fűződik az immár több tesztrepülést is sikerrel vett eVTOL, az AE200-as. A helikopterből és drónból ötvözött, pilóta által irányított jármű
Az AE200-ast kifejezetten légi taxizásra, illetve vészhelyzeti bevetésekre tervezik.
Eközben Európából vészjósló hírek érkeztek. A német Lilium eVTOL-fejlesztő startup anyagi nehézségekkel szembesül, miután a német parlament költségvetési bizottsága a héten értesítette , hogy nem támogatja a kormány által a cég által felveendő 100 millió eurós hitel mögé 50 millió euró erejéig kért állami garanciavállalást.
A cég enélkül nem tudja ígéretes projektjét elvinni a közelgő tesztfázisig, s akár a teljes eddigi munka is kárba veszhet, legalábbis annak a kereskedelmi hasznosítást érintő része. Pedig azzal nem állnak rosszul, az új szaúdi állami légitársaság, a Saudia kötelező érvényű vételi ajánlatot tett júliusban 50 darab hatszemélyes Lilium eVTOL-ra, és opciót kötött ki további ötven megvásárlására.
A Lilium modellje amúgy inkább egy mini utasszállító repülőgépre hasonlít, csonka szárnyakkal és sugárhajtóművekkel, az ára viszont termetes: darabja 7 millió dollárba kerül.
A pénzszűkében lévő cég májusban jelezte, hogy 400 millió euró értékben vinne gyártást Franciaországba, de most ez is veszélybe került. Könnyen lehet, hogy a szaúdi állami befektetéseket kezelő Public Investment Fund, azaz a PIF lesz a megmentő, mivel technológiai innovációkra mindig szívesen költenek a petrodollárokból, egy 50-100 milliós tétel pedig nekik meg sem kottyan.
A Lilium most a bajor szövetségi állammal folytatja tovább a tárgyalásokat, az 50 millió eurós garancia megítélése érdekében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.