Repülő autók: újabb kínai versenyző emelkedett a magasba

Teljesítette az első, 80 kilométeres teszttávolságot a Chery elektromos hajtású repülőautója, a nem túl találó módon Land and Air Vehicle névre keresztelt prototípus – jelentette pénteken a kínai járműgyártó társaság. Bár erről nyilvánosan elérhető videó nem készült, maga a szerkezet bizonyosan létezik, erről a Chery Anhujban rendezett innovációs konferenciáján saját szemükkel is meggyőződhettek a résztvevők – írja a Carnewschina. 

A helyből fel- és leszállni képes futurisztikus jármű (gyűjtőnevükön: eVTOL, electric vertical take-off and landing ) a Chery tavaszi pekingi autókiállításon bemutatott Aero modelljére épül, s a cég most érkezett ahhoz a fejlesztési stádiumhoz, amikor már a kudarc veszélye nélkül előállhat a projekt prototípusával. Ideje is volt, hiszen az új generációs járművek és az akkumulátor-technológia fejlesztésében élenjáró kínai versenytársai közül már többen is felszálltak erre a vonatra, köztük

• az Xpeng,
• a SAIC,
• a GAC
• és a Geely.

Valamennyien más-más technológiát alkalmaznak, és eltérő sebességgel tartanak a céljuk felé. A hozzájuk csatlakozó Chery háromosztatú hibrid szárnyvariációval kísérletezik, s a már létező, skálázható intelligens Mars architektúrára építkezik. 

Csak kétszemélyes a kínai Chery repülő autója

múgy járműve olyan, mint az egy hete bemutatott Tesla-féle robotaxi, a Cybercab: nincsenek benne pedálok, se kormány. Három fő egységre tagolódik: a repülő szerkezetre, az intelligens vezérlőpanelre és a szintén intelligens alvázra. Autóként a Chery városi közlekedésre, esetleg ingázásra ajánlja, repülő alkalmatosságként viszont jóval tágabb lehet a felhasználási köre. 

Viszont nem családi jármű, csak ketten férnek el benne. Ők azonban élvezhetik a magaslati levegőt, hiszen a jármű ezer méterre is felemelkedhet, s akár 120 kilométer/órás sebességgel is száguldhat. 

Amíg az akkumulátor le nem merül, s ez a mostani bejelentés szerint nem több 40 percnél, ami persze a 80 kilométeres teszttávolság letudásából is kimatekozható lett volna. Ezt a járművet is eredendően önvezető üzemmódra tervezték, de az utasoknak a vészfunkciók kezelését természetesen engedélyezik.

A repülő autók a közlekedés új irányát képezik, s különösen Kínában, Amerikában és a hipergazdag arab olajországokban várják türelmetlenül, mikorra használhatják majd ezeket a hétköznapokban is. A kereskedelmi forgalmazásra való alkalmasságuk szakértők szerint hamarabb érkezik el, mint ahogy a hatóságok az ehhez szükséges jogszabályi hátteret megteremtenék számukra. 

Szabályozás, mint a fejlődés kerékkötője

Ugyanez a dilemma az önvezető járművek esetében: a hatóságok a technikai fejlődés mögött kullognak a jogi, a műszaki és a biztonsági kérdések, teendők és felelősségi körök tisztázásában, a "játékszabályok" lefektetésében. Mentségükre szól, hogy ismeretlen területen kell használható szabályozást kidolgozniuk. A drónoknál ezt a tiltásokkal és az agyonszabályozással "oldották meg".

A járműgyártók ettől függetlenül gőzerővel fejlesztenek, s ebben a Xpeng és a Geely jár a legmesszebb. Az Xpeng leányvállalata által megálmodott AeroHT már egyszerű dronokopter, valamint moduláris repülő autó változatban is bizonyított. 

Az Xpeng AeroHT még keresi a megfelelő partnerét az évi tízezer darabos kapacitást megcélzó, 2026-ra tervezett sorozatgyártáshoz. A november 12-én kezdődő Zhuhai Air Show, a Zsuhaj kikötővárosában kétévente megrendezett légibemutató és repülőgépipari kereskedelmi kiállítás sztárfellépői között tartják számon az AeroHT repülő szerkezeteit. 

Vélhetően ekkor kezdik meg a konkrét, foglaló letételével járó rendelések felvételét, eddig már háromezernél is több példányra volt vevői érdeklődés, pedig 

A Geely leányvállalata, az Aerofugia nevéhez fűződik az immár több tesztrepülést is sikerrel vett eVTOL, az AE200-as. A helikopterből és drónból ötvözött, pilóta által irányított jármű

• öt-hat személy utazás befogadására képes,
• maximális felszállósúlya 2500 kilogramm,
• 200 kilométeres hatótávú,
• végsebessége 320 kilométer/óra

Az AE200-ast kifejezetten légitaxizásra, illetve vészhelyzeti bevetésekre tervezik.

Eközben Európából vészjósló hírek érkeztek. A német Lilium eVTOL-fejlesztő startup anyagi nehézségekkel szembesül, miután a német parlament költségvetési bizottsága a héten értesítette , hogy nem támogatja a kormány által a cég által felveendő 100 millió eurós hitel mögé 50 millió euró erejéig kért állami garanciavállalást. 

Nincs pénz, ellehetetlenülhet a Lilium

A cég viszont enélkül nem tudja ígéretes projektjét elvinni a közelgő tesztfázisig, s akár a teljes eddigi munka is kárba veszhet, legalábbis annak a kereskedelmi hasznosítást érintő része. 

Pedig azzal nem állnak rosszul, az új szaúdi állami légitársaság, a Saudia kötelező érvényű vételi ajánlatot tett júliusban 50 darab hat személyes Lilium eVTOL-ra és opciót kötött ki további ötven megvásárlására. 

A Lilium modellje amúgy inkább egy mini utasszállító repülőgépre hasonlít, csonka szárnyakkal és sugárhajtóművekkel, az ára viszont termetes: darabja 7 millió dollárba kerül.

A pénzszűkében lévő cég májusban jelezte, hogy 400 millió euró értékben vinne gyártást Franciaországba, de most ez is veszélybe került. Könnyen lehet, hogy a szaúdi állami befektetéseket kezelő Public Investment Fund, azaz a PIF lesz a megmentő, mivel technológiai innovációkra mindig szívesen költenek a petrodollárokból, egy 50-100 milliós tétel pedig nekik meg sem kottyan. 

A Lilium most a bajor szövetségi állammal folytatja tovább a tárgyalásokat, az őket érintő 50 millió eurós garancia megítélése érdekében.