Horváth Klára polgármester az MTI-nek elmondta, az 1980-as évek elején fúrt két kútból 38 és 51 fokos víz hozható felszínre, azonban a kutak külterületen voltak, és magas volt a víz metántartalma. Az önkormányzat két és fél kilométeres vezetékkel juttatja el a termálvizet a település központjába, és a gáz hasznosítására hőt és villamos energiát termelő kiserőművet létesített.
A félmilliárd forintos beruházáshoz a város uniós forrásból 200 millió forint támogatást kapott. A leválasztott gázt egy részét gázmotorban égetik el, illetve a gázra jellemző szaganyag bekeverése után azzal fűtik a Bábolna Strand és Termálfürdőt, a városi sportcsarnokot ás a diákéttermet.
A gyógyhatású termálvízre alapozva május végén átadják a téli és nyári medencékkel rendelkező termálfürdőt.
A strand szomszédságában az önkormányzat közel tízhektáros területen szabadidőparkot hoz létre. A kutak fejlesztése, az erőmű, a szabadidőpark és a fürdő teljes beruházási összege eléri a három és fél milliárd forintot, ebből a település egymilliárd forintot uniós támogatásként kapott, 1,2 milliárd forint hitelt vett fel, 1,3 milliárd forintot pedig saját költségvetéséből biztosított – mondta a polgármester.
Bábolnán 1983-ban a mezőgazdasági kombinát vezetője, Burgert Róbert fúratott két kutat. Az egyikből 600 méter mélyről 38 fokos, a másikból pedig 1200 méterről 51 fokos termálvíz tört felszínre. A melegebbik kút vizét próbafürdetések nyomán gyógyvízzé nyilvánították, de akkor nem hasznosították.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.