Munkaerőgondok is próbára tehetik a szállodaipart

A múlt évben a teljes hazai GDP 1,7-1,9 százaléka egyszerűen eltűnt a süllyesztőben a szállodák és a vendéglátóhelyek korlátozott nyitvatartása, valamint a tavaszi, késő őszi időszakban visszaesett vendégforgalom miatt – persze ebbe beletartozik a szórakoztatóipar és a rendezvényszervezés vesztesége is.

Csak a fesztiválok, a kulturális események nagy részének a lefújása a korábbi becslések alapján 442 milliárd forint kiesést okozott,

hiszen 40 ezer zenei jellegű rendezvény, fellépés maradt el, és az ágazat közel 90 százalékkal zsugorodott. Az idén sem sokkal jobb a helyzet, tekintve, hogy az első fél év nagyrészt biztosan „megy a kukába”, és a fenti szektorokban működő vállalkozások többirányú kormányzati megsegítése (bérpótlás, ingyenes MFB-s újraindítási hitel és hasonlók) igenis indokolt.

Újrakezdés

Egy friss gyorsjelentés szerint most a túlélés a cél, ám a jövőben krónikus munkaerőhiány sújthatja a vendéglátó- és szállodaipart, mivel a fiatalok, a pályaválasztók körében értelemszerűen sokat veszített népszerűségéből az ágazat. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének március végi trendriportja alapján a vendégéjszakák száma országosan közel 40 százalékkal esett vissza 2020-ban a megelőző évhez képest. Novemberben a zuhanás még drámaibb, csaknem kilencvenszázalékos volt az egy esztendővel korábbi teljesítményhez viszonyítva.

Most magától értetődően rengeteg a pályaelhagyó.

Ők kényszerűségből másutt keresnek munkát, ám nagy kérdés, hogy aki az elmúlt hónapokban váltott, egyáltalán visszatér-e a szektorba,

amely egyre inkább, mind több reménnyel várja a nyitást, az újraindulást. Ennek azonban nemcsak a kezdete tolódik, hanem az is bizonytalan, hogy egy fokozatos nyitás esetén mennyi idő kell majd a „felpörgéshez”. Az mindenesetre biztos, hogy a lépcsőzetesség miatt a szállodák, panziók és magánszállások egy jó része csak az iskolai vakáció kezdetével nyit ki.

Munkaerő

Az ágazat képviselőinek fontos fóruma volt a márciusi online HR Fest esemény, amelyen többen megosztották a járvány által sújtott bő 12 hónap tapasztalatait és a terveiket.

A szektorból már 2019-ben közel tízezer fős munkavállalói bázis hiányzott. A biztos nyelvtudással felvértezett, nagy teherbírású és motivált kollégákra a járvány előtt is lecsaptak az üzleti szolgáltató központok vagy éppen a call centerek – hogy a külföldi alternatívákról már ne is beszéljünk

– fejtette ki Kiss Zsuzsanna, a Budapest Marriott Hotel HR-igazgatója.

Kulcsfontosságú a vendéglátó- és a szállodaipar számára, hogy a válságból megerősödve, új tervekkel, jobb béropciókkal kerüljön ki, tehát az egész horecaágazatban szintlépésre van szükség ahhoz, hogy hosszabb távon versenyképes maradhasson a munkaerőpiacon

– tette hozzá.

Ezt felismerve több szektorbeli szereplő nagy hangsúlyt fektet a fejlesztésekre, a rugalmasabb munkakörülmények megteremtésére, s a munkavállalók biztonságát és egészségét is kiemelt kérdésként kezeli.

A turisztika az egyik húzóágazatnak számít Magyarországon, így a járvány megjelenése előtt közel félmillió főt foglalkoztatott, és csak a belföldi vendégéjszakák mintegy 400 milliárd forint bevételt jelentettek.

Becslések szerint a multiplikátorhatások miatt folyó áron közel 800-900 milliárd forintot veszített a magyar gazdaság a tetszhalott vendéglátói és szállodai iparághoz kapcsolódó kiesés miatt.

Az igazi kérdés most az, hogy miként, milyen tempóban sikerül majd feléleszteni a szektort a pandémiát követően. Eközben sokan csupán az ágazati támogatásokkal és ételkiszállítással képesek levegőhöz jutni, míg mások már a járvány után érkező új világra készülnek. De a bizonytalanság közös bennük – vajon képes lesz visszaszerezni az elszivárgott értékes munkaerőt a vendéglátó- és szállodaipar?

A megtartás is igazi kihívás a munkaadók számára, ahogy a motiváció és a szakmába vetett bizalom megőrzése szintén kulcskérdéssé vált. Göltl Viktor, a munkaerő-közvetítéssel, -kölcsönzéssel, diák- és nyugdíjas-szövetkezeti foglalkoztatással, bérszámfejtéssel foglalkozó WHC-csoport ügyvezetője úgy látja, hogy

a munkavállalókat általánosságban is – teljesen érthető – bizonytalanság jellemzi, így kifejezetten fontos a menedzsment részéről a folyamatos, átlátható kommunikáció és a biztonságérzetet támogató intézkedések,

például a rendszeres Covid-tesztelés vagy a járványügyi szempontból indokolt távolságtartás betartásának a támogatása a mindennapi munkában.

Jobb helyzetben

Tervek és stratégiák akadnak bőven az iparági szereplők tarsolyában, de a nyitással, főként annak időpontjával kapcsolatos kérdések miatt ezek egyelőre inkább csak vágyálmok. A mostani derűlátó előrejelzések túlnyomó részben a balatoni és egyéb népszerű vidéki szálláshelyeket jellemzik.

A fővárosi hotelek többsége már a 2021-es esztendőt is elengedte, és leghamarabb a jövő tavaszi idényre jósolja a korábbi kereslet viszonylagos visszatérését, míg egyesek szerint akár kettő-négy év is kellhet a talpra álláshoz.

A nagyobb láncoknál akad olyan szálloda, amely már egy éve zárva tart, miközben más létesítmények időről időre kinyitnak vagy folyamatosan fogadják az üzleti útra érkezőket. Flesch Tamás, a Continental Group tulajdonosa, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének az elnöke szerint a külföldi vendégek visszatérése kapcsán egyelőre ilyen becslésekbe sem tudnak bocsátkozni, ugyanakkor az már most látszik, hogy a nyitásnál a megfelelő számú és minőségű munkavállaló újbóli beállítása lehet a szűk keresztmetszet.

A szakértők úgy vélik, akár fokozatos, akár robbanásszerű ébredés vár a horecaszektorra, a válság következményei hosszú távon éreztetik majd a hatásukat. Az már most látszik, hogy a foglalkoztatók rugalmasabbak és jobban megbíznak a kollégákban, a dolgozók még inkább megbecsülik a biztonságot jelentő pozíciójukat, s a szervezeten belüli összetartás erősödött. Éppen ezért reménykednek az ágazatban tevékenykedő vezetők. Ezen a területen a munkavállalói és a vendégélmény szinte elválaszthatatlan egymástól. Remélik, hogy a szakmájuk iránt elkötelezett vendéglátósok a válságot követően visszatérnek eredeti hivatásukhoz.

Ám az optimista tervek ellenére úgy tűnik, a koronavírus komolyan megingatta a vendéglátó- és szállodaipar jövőjét.

A fiatalabb generációk képviselőinek a körében már a múlt évet megelőzően is veszített a pálya a népszerűségéből, hiszen nagy odaadást, kitartást, kivételes stressztűrési képességet, adott esetben hétvégi vagy éjszakai munkavégzést igénylő szakmáról van szó, miközben a bérek gyakran nem kárpótolják a dolgozókat az áldozatokért.

A pandémia erre rátett még egy lapáttal, hiszen azt is megmutatta, hogy a korábban bombabiztosnak vélt, nemzetközi szinten kamatoztatható tudás ellenére bármikor megingathatja a vendéglátósok megélhetését egy rajtuk kívül álló körülmény. A lecke tehát fel van adva: a vendéglátó- és szállodaipar számára a legfontosabb cél, hogy mihamarabb visszaépítse az elmúlt egy évben megingott bizalmat, és hosszabb távon is biztos alternatívát nyújtson a munkavállalóknak – ebben teljes az egyetértés a szakmában.

Húszezer magyar zenei rendezvény megmenthető

Zenei újranyitási terv előkészítését kezdte meg a Music Hungary Szövetség, hiszen az elmúlt bő egy évben mintegy 52 ezer ilyen rendezvény maradt el, ami miatt sok ezer zenész és szakember vesztette el a megélhetését részben vagy egészben.

A döntéshozóknak fel kell ismerni: a kultúrát meg kell menteni ahhoz, hogy a társadalom egyben maradjon. Ehhez három alapvető dologra van szükség: tervezhetőségre, azonnali és hatékony állami segítségre, valamint az 5 százalékos kulturális áfa bevezetésére

– mondta Weyer Balázs, a szervezet elnöke.

De egy koncertet, különösen egy zenei fesztivált nem lehet pár hét alatt megszervezni, így augusztusig várhatóan újabb 40 ezer zenei esemény marad el, amelyek közül akár húszezer megmenthető lenne. Tavaly a szokásos hatvanezer ilyen rendezvényből csupán nyolcezer valósult meg megvalósulni az év első három hónapjában, valamint a nyári, ötszáz fősre korlátozott formában, ami 87 százalékos visszaesést jelent.

A közösségi élményre vágyó közönség mellett e hiány a színpadra vágyó, egzisztenciális problémákkal küzdő zenészeket, továbbá azokat is sújtja, akik a háttérben várják, hogy dolgozhassanak: a menedzsereket, a szállítókat, a fény- és hangtechnikai szakembereket, a koncert- és fesztiválszervezőket, a színpadépítőket és még megannyi zeneipari szereplőt. A szövetség így arra kéri a kormányt, hogy hozzon nyilvánosságra egy tervezhető menetrendet a rendezvények számára. Nagy-Britannia három hete egy hasonló ütemtervet mutatott be.