Népbetegség a koraszülés Magyarországon
Koraszülöttnek a 37. hét előtt születettek számítanak, de hasonlóan veszélyeztettek a 2500 grammnál kisebb súllyal világra jött csecsemők, akik között sokan egyben idő előtt is érkeznek. Az ilyen paraméterekkel születettek élete nem csak az első időben van veszélyben, de később is: főleg közülük kerülnek ugyanis ki a cukorbeteg, magas vérnyomásos, esetleg vesebeteg felnőttek. Napjainkban a csecsemőhalálozás fő oka a koraszülés, illetve az alacsony születési súly. De a maradandó károsodást szenvedett – vak, süket, tanulási nehézséggel küzdő – gyermekek zöme is koraszülött.
Ezért is rendkívül fontos a koraszülések megelőzése, amelyek között vannak jobban és kevésbé jól befolyásolható tényezők. Az utóbbiak közé tartozik például az anyák életkorának kitolódása: 2011-ben a szülő nők átlagos életkora 29,4 év volt, első gyermekük születésekor az anyák átlagéletkora majdnem 28 év volt, és a tapasztalatok szerint a nagyon fiatalok mellett a 40 éven felüli nők az átlagnál hajlamosabbak a koraszülésre. A terhesgondozáson rendszeresen megjelentek számát azonban még mindig lehetne növelni, főleg, hogy a hajléktalanság, illetve az ultraliberális gondolkodás terjedésével úgy tűnik, emelkedik azok száma, akik csak a szülésnél találkoznak orvossal.
Ezt igazolják az Epidemiológiai Központ adatai, amelyek szerint 2012-ről 2013-ra több mint másfélszeresére nőtt azoknak a babáknak a száma, akiket be kellett oltani hepatitis ellen, mert anyjukat a terhesség alatt nem szűrték erre a fertőzésre. Demeter János, a Szakmai Kollégium Szülészeti-Nőgyógyászati Tagozatának elnöke szerint ezért is nagy jelentőségű, hogy júliustól a védőnők is részt vehetnek a várandósok gondozásában. A szakember hozzátette: a kismamák többsége szerencsére most is él a lehetőséggel, már csak azért is, mert anyasági támogatásra csak az jogosult, aki terhessége alatt legalább négy, koraszülés esetén legalább egy alkalommal elment terhesgondozásra.
A Semmelweis Egyetem kutatóinak legutóbbi tanulmánya szerint ugyanakkor érdemben csak akkor szorítható vissza a koraszülések száma Magyarországon, ha az egészségpolitika a legnagyobb kockázatú roma nőkre koncentrál. A Balázs Péter vezette kutatócsoport a 2009 és 2012 között a négy észak-kelet-magyarországi megyében szülő 18 ezer szülő nő adatait elemezve többek között arra a megállapításra jutott, hogy a magukat romának vallók körében lényegesen magasabb volt mind a koraszülötteket, mind a kis súlyú újszülötteket világra hozó nők aránya: 10,7 százalék volt a koraszülött roma csecsemők, míg 7,9 százalék a nem roma babák aránya, míg a 2500 grammal született a roma kicsik 14,2, míg a nem romák 7,6 százaléka.
Már születéskor is hátrányban
Az OECD-országok 6,7 százalékos átlagával szemben Magyarországon az újszülöttek 8,4 százaléka jön világra kevesebb, mint 2500 grammal. Nálunk csupán négy országban rosszabb a helyzet, míg ugyanekkora arányú a kis súlyú újszülöttek aránya Görögországban és Mexikóban. Az Európai Unión belül Magyarországon jön világra a legtöbb koraszülött. Évente nagyjából nyolcezer gyerek születik idő előtt, közülük majdnem másfél ezer kritikusan alacsony súllyal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.