Mekkora forgalmat bonyolít le évente a magyarországi outletpiac?
Ha kivonnánk a képletből a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait, a két számjegyű növekedés fenntartásával konzervatív becslések szerint is immár 35 milliárd forintosra rúgna a piac. Két lábon áll a szegmens itthon, a biatorbágyi Premier Outlet mellett a polgári M3 Outlet a másik szereplő. A magunk részéről az utóbbi két évben elsősorban azzal járultunk hozzá a bővüléshez, hogy felfelé pozicionáltuk a bevásárlóközpontot, a korábbinál is nagyobb teret engedve a nemzetközileg ismert prémiummárkáknak. Ez adott esetben azt is jelentette, hogy nem hosszabbítottuk meg automatikusan a lejáró szerződéseket, csak azokat a bérlőket tartottuk meg, akiknek a termékkínálata illeszkedett ehhez a stratégiához.
Hogyan alakul a vásárlói kosárérték Biatorbágyon a belvárosi üzletekhez képest?
Legalább 20-30 százalékkal magasabb a kosárérték nálunk, de egyes időszakokban akár másfélszeres is lehet a különbség. Impulzusvásárlások eddig sem voltak, aki ide jön, az tudatosan, tervezetten érkezik, a pandémia alatt ráadásul megnőtt a konverziós rátánk. Míg korábban száz látogatóból 68-70 vásárolt, most inkább 90, de van, hogy 95. A korlátozásokat május második felében oldották fel, akkortól augusztus végéig 4-5 százalék körüli volt a növekedés mind látogatószámban, mind forgalomban, az elmúlt három hétben viszont némi megtorpanást tapasztalni. Ez azonban vélhetően legalább annyira az időjárás számlájára írható, mint a járványéra és a határzáráséra, hiszen a bázisidőszakban hűvösebb, esősebb volt az idő. Ugyanakkor a kitolódó meleg nyár hatásaként az őszi kollekció még nem fogy úgy, mint tavaly ilyenkor, a rövidnadrágok, pólók után pedig már nem kapkodnak.
Amikor viszonylag hirtelen gyengül a forint az euróval szemben, érzékelhető bevásárlóturizmus például Szlovákia felől?
Valóban létezik ilyen, elsősorban a szlovák vásárlók jóvoltából, akik főként a sportruházatot keresik. Nem csoda, hisz a 30–70 százalékos állandó kedvezményekhez még további 10 százalékos árfolyamnyereség is társul. A határzár miatt a kérdés most épp nem aktuális, de békeidőben egyébként egyre több a turista. Az autók rendszámából látszik, hogy minden huszadik látogató külföldi, főleg szlovák, román, szerb és bolgár. Eközben a beutaztató turistabuszok magyar rendszámmal hozzák a zömében kínai, izraeli és orosz látogatókat, akik főként a prémiumtermékeket keresik. Az Európai Unión kívüli vásárlók évről évre dinamikusan növekvő áfa-visszaigénylése azt mutatja, hogy elsősorban nekik köszönhető a külföldiektől származó, látványosan felfutó bevétel.
Hogyan alakul most a bérbeadottság?
Jobban, mint korábban bármikor, 95,5 százalékon áll a mutató, alig ezer négyzetméternyi terület nincs kiadva. De zárjuk a pozíciókat, 2020 végére, 2021 elejére akár a száz százalékot is elérhetjük. Az összevonások révén kialakultak nagyobb helyiségek is, jelenleg 87 üzlet bonyolít forgalmat, ami mintegy 100-110 márka jelenlétét feltételezi. Biatorbágyon legfeljebb egy-két hét bizonytalanság volt az üzleti partnerek részéről, de végül szinte mindenkivel megegyeztünk. Egyrészt az outlet továbbra is megmarad a maradék áru levezető csatornájának, másrészt viszont a hagyományos értékesítés beszűkülésével számos kereskedő a cash flow növelése érdekében támaszkodik a korábbinál erőteljesebben erre a műfajra.
Végső soron az outletek a járványhelyzet nyertesei?
Válságálló az outletpiac, az már tisztán látszik. Megfigyelhető, hogy a nyitott tér és az autós megközelítés miatt az úgynevezett strip mallok és retail parkok látogatottsága gyorsabb ütemben tért vissza a járvány előtti mértékhez. Az outlet centereket sokan azért részesítik előnyben, mert kellően biztonságosnak érzik őket. Az itteni üzemeltetést 2016 óta ellátó osztrák cégcsoport, a ROS Retail Outlet Shopping a német, a lengyel, a horvát, az olasz, a spanyol és a portugál piacon is működtet outleteket, és ahol a biatorbágyihoz hasonló építészet, kialakítás figyelhető meg nagy terekkel, ott a forgalom is nagyjából eléri vagy kicsit még meg is haladja a tavalyi szintet. Ám tartozik a vállalathoz fedett outlet is, abban hiába vannak utcák, mivel zárt, jelentősebb az elmaradás az értékesítési adatokban.
Mekkora és milyen mértékű bérleti kedvezményeket adtak a pandémia miatt a bérlőknek?
Alapvető különbség, hogy míg a belvárosi üzleteknél magasabb, addig az outletekre szolidabb alap-bérletidíj jellemző, amire a mi szegmensünkben rájön a 10 százalék körüli forgalomarányos bérleti díj. Ennek ellenére nehezen viselték a bérlők, hogy a március 15. és május 15. közti két hónapban akár az átlagos bevételek 90-95 százalékának is bottal üthették a nyomát. A vészterhes időszak áthidalására a tulajdonosunk az egész bérlői közösségnek egy olyan kedvezménycsomagot dolgozott ki, amely ellensúlyozta a kiesést, az újraindulás utáni hónapra pedig likviditási könnyítést biztosított. A bérlők nagy többsége ezt az ajánlatot elfogadta.
Milyen beruházások, fejlesztések várhatók a folytatásban Biatorbágyon?
Több út is van. Az egyik, hogy ha a tulajdonos nem növeli a bérbe adható területet, akkor a gyengébben teljesítő partnereket a nemzetközi piacon jobban elismert, tőkeerősebb bérlőkre kell cserélni, folytatva a felfelé pozicionálást. Ha pedig a forgalom és a bevétel növelése mellett az értékteremtés is kiemelt szempont, akkor jöhet a meglévő 23 ezer négyzetméter mellé egy új, legalább három-négyezer négyzetméteres épület. Mindkét verzió az asztalon van, néhány hónap múlva születhet meg a döntés. Egy ilyen beruházás költsége mintegy 10 millió euró, azaz 3,5 milliárd forint körül alakulhat, de a hatósági jóváhagyás is előfeltétel a plázastop miatt. Az mindenképp mellette szólhat, hogy új kereskedelmi márkák jelenhetnek meg a magyar piacon, amelyek adóbevételt növelnek és munkahelyeket teremtenek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.