Súlyos tévhitek a tojástermelés körül

A magyar tojástermelők tárgyalóasztalhoz hívják az áruházláncokat annak érdekében, hogy a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével gondolják újra azt a tervüket, amely szerint 2025-től nem árulnak EU-konform ketreces tojást

– mondta el a tojás világnapja alkalmából tartott rendezvényen Szép Imre, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség) nemrég megválasztott új elnöke. A szakmai szervezet szerint tévhitek befolyásolják a kereskedelmi szereplőket, és ezeket el kell oszlatni.

Általános tévhit például, hogy a különböző tartási módok befolyásolják a tojás összetételét és táplálkozási értékét. Valójában a tojás minőségére a takarmányok minősége és megfelelő összetétele hat. Ha a takarmány sok kukoricát vagy zöld alapanyagot (például füvet) tartalmaz, a tojássárgája mélyebb, sötétebb sárga lesz, a szójaliszttől pirosassá válik, a lenmag viszont barnássá változtatja.

Ehhez hasonló nézet, hogy a Föld jelenlegi erőforrásai elbírnák azt, hogy minden tojást szabad tartású vagy ökológiai tartástechnológiával állítsanak elő. Ezzel szemben azonban a Föld erőforrásai végesek: kiszámolták, hogy ha az Egyesült Államok tojásigényét szabad tartású vagy ökológiai technológiával állítanák elő, az annyi helyet venne igénybe, hogy az amerikaiaknak Kanadába vagy Mexikóba kellene költözniük.

Ha ugyanezt a számolást elvégezzük Magyarországra, ahol egy évben 2,3 milliárd tojás fogy, akkor csak a tojástermeléshez 1015,5 négyzetkilométernyi területre lenne szükség.

A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható