Távolinak tűnhet a bodzatermelők számára a 2016-os év, amikor jó termést, a vadon gyűjtött bogyókkal együtt mintegy 20 ezer tonnát takarítottak be, miközben az egyetlen jelentős európai konkurensnek számító Ausztriában – a fagykárok miatt – alacsony volt a hozam. Az akkori, kilónként 180 forintot is elérő felvásárlási árak jó jövedelmet biztosítottak a termelőknek. Tavaly azonban összeomlott a piac, az alig 60-70 forintos, illetve ez alatti árak mellett volt olyan időszak is a szezonban, amikor egyáltalán nem kellett a bodza, néhány termelő le sem szedte a termést.
A 2000-es évek eleje után tavaly ismét jelentkezett a túltermelés, ami annak a következménye, hogy rengeteg bodzát telepítettek az utóbbi években, amelyek három-négy év után kezdenek teremni. Ekkora mennyiség viszont nem kell a piacnak
– mondta a Világgazdaságnak Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke.
A bodza az elmúlt 10-15 évben azért is lett különösen népszerű, mert alacsony a tőke- és a munkaerőigénye is, viszonylag könnyen kezelhető. A támogatás viszont a bodzára is ugyanannyi, mint egy nagy tőkeigényű, szuperintenzív gyümölcsösre, vagyis hektáronként 300-400 ezer forint. Az pedig tény, hogy van egy termelői réteg, melynek a támogatás az elsődleges.
A termőterület a KSH adatai szerint 6500 hektárnál valamivel több. A rendszerváltáskor még csak a vad bokrokról gyűjtötték a gyümölcsöt, és azt adták le a felvásárlóknak, az 1990-es évek közepén azonban elkezdődött az ültetvények telepítése. Körülbelül 4-4,5 ezer hektárig futott fel a termőterület, a 2000-es évek elején össze is omlott a piac, mert bezuhant a bodza ára. Sok ültetvényt fel is számoltak, és 2004 körül eljutottunk oda, hogy alig maradt ezer hektár – idézte fel Apáti Ferenc.
Arról még korai beszélni, hogy mekkora lesz az idei termés, de ha csak négy tonna lesz az átlag, a mostani termőterületről akkor is 26 ezer tonna jön le, a piac viszont csak körülbelül 20 ezer tonnát tud felvenni.
Apáti Ferenc szerint feltételezhető, hogy a következő években is várható túltermelés újra eltünteti a piacról az ültetvények egy részét.
Az ültetvények 60 százalékát 2010 után telepítették, ezek termőre fordulásával alakult ki a túltermelés – mondta a Világgazdaságnak Csizmadia György, a Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezete (Botész) igazgatója. Szerinte az utóbbi években telepített ültetvények tulajdonosai közül sokan felelőtlenül jártak el, amikor a piaci igények felmérése nélkül vágtak bele a bodzatermesztésbe.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.