Ellenszélben állt helyt a Magyar Posta

A termékek és szolgáltatások összes értékesítésének nettó árbevétele 199,6 milliárd forintra csökkent tavaly az egy évvel korábbi 203,9 milliárdról – derült ki a Magyar Posta éves beszámolójából.

A vállalat üzemi eredménye 12 milliárd forintról 5,3 milliárdra esett, adózott eredménye viszont 145 millió forintról 425 millióra emelkedett. A főbb tevékenységeket külön-külön vizsgálva a levéltermékek belföldi forgalma 81,5 milliárd forintról 83,4-re nőtt, a pénzforgalmi szolgáltatásoké viszont 51,8 milliárd forintról 49,4 milliárdra apadt.

A logisztikai termékek térnyerése az elmúlt évben is folytatódott, az ebből a tevékenységből származó bevételek a 2019-es 24,2 milliárd forintról 29,6 milliárdra ugrottak, ugyanakkor a pénzügyi szolgáltatások értékesítése lényegében megfeleződött:

a bázisidőszak 11,3 milliárdos bevételéből mindössze 5,5 milliárd forint maradt. Eközben a nemzetközi levéltermékekre és nemzetközi logisztikai termékekre épülő exportárbevétel 13,2 milliárd forintról 14 milliárdra kúszott fel. Érdekesség, hogy országonkénti bontásban a legtöbb bevételt Kína után a lengyel és a cseh piac generálta.

A járványhelyzet a legtöbb vállalkozás esetében kockázatokat hozott elsősorban bevételi szempontból, ám figyelembe véve a Magyar Posta széles körű ügyfélbázisát, a postai szolgáltatásokra vonatkozó kereslet stabilnak, kiszámíthatónak mondható

– olvasható a kiegészítő mellékletben. A logisztikai piacon évek óta zajló forgalomnövekedés tavaly is folytatódott. A társaság szerint a forgalomemelkedés a gazdasági növekedésnek és az elektronikus kereskedelem térhódításának az eredménye. Mind a kiscsomagok, mind a fuvarozás és a raklapos szállítás területén dinamikus volt a bővülés. Az állami cég innovatív megoldások bevezetése mellett megőrizte korábbi részesedését a növekvő csomaglogisztikai piacon, ezért a forgalombővülésnek megfelelően az árbevétel is emelkedett. Emellett azonban a pénzforgalmi szolgáltatáson belül a hagyományos postai pénzforgalmi szolgáltatások – például a készpénzátutalási megbízás – volumene és forgalma is csökkenő tendenciát mutat a koronavírus-járvány miatt, amit tavaly nem tudtak ellensúlyozni az egyéb pénzforgalmi szolgáltatásból származó bevételek sem.

A kieső bevételekkel és megnövekedett költségekkel járó elmúlt év után az idén újra növekedési pályára állhat a Magyar Posta

– erről a Figyelőnek adott interjúban beszélt Schamschula György, a társaság vezérigazgatója. A lapnak úgy értékelt, hogy egyetemes szolgáltatóként az infláció mértéke ad keretet az áremelésnek, a logisztikában pedig a piaci verseny. A Covid-intézkedések miatt 2020 külön fejezet volt, de az a cél, hogy a 2021-es költségbázisuk ne lépje túl a tavalyelőtti szintet, miközben újra növekvő pályára állítanák az értékesítési árbevételt. A bővülés motorja az MPL Plusz programmal megtámogatott csomagüzletág lehet, de a hatékonyságnövelésben a gépesítés és az IT-fejlesztések mellett kulcsszerep juthat a szolgáltatópartneri rendszernek is. Míg korábban önmagában a postai feladatok partneri működtetésbe adása volt az együttműködések tárgya, most már a partner a bevételtermelő alaptevékenysége mellett nyújtja a postai szolgáltatást. Ez nemcsak az árbevételt és az ügyfélforgalmat növeli, hanem mérethatékony és fenntartható modellt is képviselhet.

Kevesebb a postás

A társaság átlagos állományi létszáma a 2019-es 28 872-ről a múlt évre 27 532-re csökkent, a bérköltség viszont nőtt, 100,4 milliárd forintról 104,3 milliárdra. Teljes munkaidőben 22 759 főt foglalkoztatott tavaly a Magyar Posta, közülük 12 299-en tartoztak a szellemi, 10 460-an pedig a fizikai állományba. A hat-hat tagú igazgatóság és felügyelőbizottság tiszteletdíja 2020-ban 29,4, illetve 20,4 millió forint volt.