Az új német külügyminiszter izraeli tárgyalásainak a légkörét azonban csak a diplomácia virágnyelvén lehet barátinak nevezni, és alighanem a Benjamin Netanjahu miniszterelnök vezette izraeli kormányküldöttség ma kezdődő berlini látogatásán is kemény vitákra kerül majd sor.
A feszültség oka – az Iránnal szembeni szankciók szükségességének megítélésén túl – az arabok lakta Kelet-Jeruzsálemben tervezett újabb izraeli telepek kérdése. Miközben Netanjahu az izraeli telepesközösségek természetes szaporodására hivatkozva nem enged az építkezések tervéből, a Nyugat a palesztinokkal való béketárgyalások újrafelvételét sürgeti – ehhez alapfeltétel a telepítések befagyasztása. Ezt nemcsak a helyszínen tárgyaló Westerwelle szorgalmazta, hanem Berlinben Ulrich Wilhelm kormányszóvivő is „sajnálatát” fejezte ki Tel-Aviv építkezési tervével kapcsolatban.
Úgy tűnik, hogy a német kormány – amelynek elődei a holokauszt emlékére való tekintettel mindig nagyon óvatosan foglaltak állást az izraeli–palesztin konfliktusban – lassanként felsorakozik az Izraelt gyakran kritizáló nyugati hatalmak mellé. (Emlékezetes, hogy legutóbb Barack Obama is elítélte Netanjahu telepítési tervét.) A reálpolitika tehát felülírja a történelmi érzékenységeket. TG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.