Tervezni a bizonytalant

Egy vállalat üzleti tervének kiértékelése, elemzése, véleményezése fontos és szerves része, alapja a tulajdonosok, hitelezők döntési folyamatának, alapja egy vállalatérték meghatározásának, sőt támpontot ad a már megállapított vállalati (eszköz) érték állandóságának teszteléséhez is. Azonban ezek a kiértékelések, elemzések pontosan azokon az üzleti terveken és az azt alátámasztó előrejelzéseken alapulnak, amelyek a mai gazdasági környezetben nagyon gyorsan, akár egyik hónapról a másikra elavultakká, okafogyottá válhatnak.
A gazdálkodási környezet kétségkívül megváltozott. Manapság, amikor egy vállalatértékelési, restrukturálási, átvilágítási munkánk során a rendelkezésre álló üzleti terveket és a mögöttes előrejelzéseket kérjük, gyakran szembesülünk azzal, hogy a rendelkezésünkre bocsátott, átadott éves üzleti tervek, vagy akár az annál frissebben elkészített dokumentumok is sokszor már nem aktuálisak, nem vagy nehezen használhatók.

Az elmúlt hónapok világ- és makrogazdasági eseményei a vállalati érintetteket, a tulajdonosokat, a hitelezőket egyre inkább arra késztetik, hogy újrafogalmazott célokat építsenek, építtessenek bele a vállalati előrejelzésekbe és üzleti tervekbe. A könyvvizsgálók érdeke is hasonló, hogy amikor egy-egy eszköz, mérlegtétel stb. valódi értékét elfogadják, az értéket egy reális üzleti terv alapján határozzák meg.
Felmerül a kérdés, hogy milyen gyakran érdemes frissíteni az üzleti terveket. Elégséges-e a vállalati üzleti tervek féléves, negyedéves aktualizálása?

Véleményem szerint jelentősen könynyebb és sokkal jobb alap egy vállalat reális pénzügyi helyzetének megítélésére, egy aktuális vállalati érték meghatározására egy folyamatosan frissített üzleti terv, mint az üzleti évben csak egyszer kidolgozott éves verzió. A gyakorlatban egy folyamatosan aktualizált, frissített üzleti tervnek kell lennie a „nullabázisú terv”-nek, ez azt jelenti, hogy a vállalat működésében folyamatosan jelentkező változásoknak azonnal le kell képződniük a vállalati üzleti tervekben.
Például ha a vállalat végrehajtott egy költségcsökkentési programot, akkor annak hatása a vállalat üzleti tervében azonnal vagy rövid időn belül meg kell mutatkozzon. Ebben az esetben a tervszámokat azonnal változtatni kell, hogy a vállalat jövője könnyen érthető legyen.
Tapasztalatom szerint a jó tervezés és előrejelzés egyik alapja egy jól működő és hatékony kontrolling, belső menedzsmentinformációs rendszer megléte is. A jól meghatározott, egyértelműen definiált üzleti cél megfogalmazása emeli az üzleti terv hitelességét. Ezenfelül a hoszszú távú stabilitás megőrzésének hangsúlyozása is ajánlott a rövid távú nyereségesség és eredményesség elérésére való törekvés hangsúlyozása helyett.
A vállalatoknak széles körben kellene alkalmazniuk az üzleti tervek szcenárió- és érzékenységvizsgálatát. A mai hektikus és kiszámíthatatlan gazdasági környezetben a vállalatoknak folyamatosan le kell képezniük a változásokat üzleti terveikben. Ez segíti a kockázatok és lehetőségek felismerését és beazonosítását is.
Eltérések az üzleti tervek, előrejelzések és a vállalat tényleges eredményei, a megvalósult tények között mindig is voltak. A múltban ezeket az eltéréseket viszonylag könnyen kezelték, sokszor hibahatáron belül estek. Manapság azonban kritikus tényezővé váltak mind a menedzsment, mint a vállalati érintettek, tulajdonosok, hitelezők számára. Ezért kiemelkedően fontos a részletes és reális üzleti terv kidolgozása.

A szerző a KPMG restructuringszolgáltatások igazgatója