A fiatal korában rablásban való részvételért börtönbüntetésre ítélt politikus azonban nemcsak ilyen cikkekkel próbálja lerázni a túlzott oroszbarátság vádját, hanem például azzal is, hogy elnökként első hivatalos külföldi útja ma Brüsszelbe vezet.
Tény viszont, hogy Janukovics ellenzi Ukrajna NATO-csatlakozását, amely elődjének, Viktor Juscsenkónak az egyik legfőbb külpolitikai célja volt. Az 59 éves új elnök az unióval szabad kereskedelmi és vízummentességi megállapodásra törekszik.
EU-csatlakozási kérelmet szerinte akkor van értelme beadni, ha Ukrajna olyan fejlettségi szintet ér el, mint az uniós államok. Ez is nagy különbség Juscsenkóhoz képest, aki ilyen (még igen sokáig nem teljesülő) feltétel nélkül törekedett az uniós tagságra.
Ritkán ír a nyugati sajtó anélkül Janukovicsról, hogy meg ne említené: ő volt a leggazdagabb ukrán oligarcha, Rinat Ahmetov pártfogoltja az elnökválasztáson.
Sokan emlékeztetnek arra is, hogy miniszterelnökként a Gazprom bevonását szorgalmazta az Ukrajnán átmenő gázvezeték üzemeltetésébe. Mindenesetre kétségtelen, hogy elnökként első teendője a gazdaság rendbetétele lesz. Tavaly 15 százalékkal zuhant a GDP, és az ukrán államadósság csődbiztosítási költsége jelenleg a világon a harmadik legmagasabb.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.