Külügyi könyöklés
No persze nem azért, mert Catherine Ashton külügyi és biztonságpolitikai főképviselő aligha nyerne szépségversenyt. Hanem azért, mert a befolyásszerzési harc, a hatáskörök feletti marakodás során éppen a külügyi szolgálat felállítását indokoló eredeti elgondolást „sikerül” egyre inkább szem elől veszíteni.
Nevezetesen azt, hogy az EU lehetőleg egy hangon szólaljon meg világpolitikai ügyekben, az USA-val és Kínával egyenrangú szereplőként legyen képes fellépni a nemzetközi porondon. Ehelyett a tagállamok részben egymás ellen harcolnak, részben az Európai Bizottság beleszólási lehetőségeit akarják szűkíteni.
A britek féltékenyek a franciákra, mert azok minden kulcspozícióba a saját embereiket akarják ültetni (a szolgálat főtitkári posztjára például állítólag Sarkozy elök jelenlegi washingtoni nagykövetét).
A kelet- és közép-európai új tagállamok a régiekre neheztelnek, mert vélhetően igencsak alulreprezentáltak lesznek a külügyi szolgálat személyi állományán belül. Az Európai Bizottság pedig jogszerű, de erkölcsileg vitatható módon próbálja gyorsan kulcspozíciókba juttatni saját embereit. Szépségversenyt ez a könyöklősdi sem fog nyerni.
Alighanem igaza van Jerzy Buzek európai parlamenti elnöknek, aki szerint a külügyi szolgálat nem lesz sem hatékony, sem átlátható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.