Autópálya nélkül nehezebb

- Az M44-es út építése mielőbbi elindításának kulcsszerepe lenne a megyei gazdaság élénkítésében, valamint a munkahelyteremtésben. Milyen lépéseket tudott tenni a Békés Megyei Közgyűlés, hogy elmozdítsa a holtpontról az évek óta húzódó gyorsforgalmi út ügyét?

- Hasonlóan más térségekhez, a Békés megyében élők részéről is jogos elvárás, hogy biztonságosan közlekedhessenek a főváros és a nemzetközi autópályák felé. Az M44-es építésének szorgalmazása 2002-ben erősödött fel. Medgyessy Péter akkori kormányfő 2006-ra ígért autópályát Békés megyébe, majd az újabb szocialista kormány 2010-re tette a gyorsforgalmi út elkészültének időpontját. Azóta már kiderült, hogy az előző kormányzat cserbenhagyta Békés megye lakosságát, mert még most is világosan látszik, hogy nem akarták megépíteni az M44-es utat. Ezért korábban hiába biztosították arról a térségünkben élőket, hogy elindítják az egész megyén átívelő gyorsforgalmi út fejlesztését, a tények azt igazolták, hogy a tervezés finanszírozása vakvágányra futott, és tovább folytatódott az M44-es út régóta tartó kálváriája. Ha 2009-ben elfogadták volna a megyei önkormányzat által felajánlott kétmilliárd forintot, már teljesítették volna az említett útszakaszon a szükséges régészeti feltárásokat, és nem került volna ilyen hátrányos helyzetbe Békés megye. Azonban ezt a felajánlásunkat akkor a szocialista kormányzat visszautasította. A beruházást hazai és EU-s forrásokból lenne célszerű megvalósítani. A megyei önkormányzat mindent hajlandó megtenni az útépítési program felgyorsítása érdekében. A közgyűlés el is különített a 2010-es költségvetésében százmillió forintot a szükséges előkészítő munkálatok mielőbbi elindítása érdekében. Tiszteletben tartva a költségvetés jelenlegi helyzetét, a megye képviselői az M44-es út fejlesztésére egy optimalizált programot szeretnének a kormány elé terjeszteni. Bár figyelembe kellene venni azt is, hogy a jelenlegi nyomvonal valamennyi településünket délről kerüli el, és a megyehatáron túli útvonal nem segíti a mi gazdasági érdekeinket. Szerencsésebb lett volna a településeket északról elkerülő nyomvonal, amely Mezőberényt, Gyomaendrődöt és térségeit is be tudja kapcsolni a gazdasági vérkeringésbe. A további fejlesztésekhez szükséges forrást elkülönítették. Ha a 44-es főút mellett a települések jobb elérhetősége érdekében benyújtott három nagyon fontos útfejlesztési pályázatunk zöld utat kap, lehetőség nyílhat a három projekt megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére: az M44-es gyorsforgalmi út Kondoros–Békéscsaba–or-szághatár közötti szakaszára, a 46-os számú főút megyehatár–Gyomaen-drőd–Mezőberény közötti részére és a 47-es főút Mezőberény városi elkerülő útszakaszára.

- A megyei közgyűlés hivatala, a Békés Megyei Önkormányzat 2006 óta két, országosan is figyelmet érdemlő programot indított el. Az országban egyedüliként kidolgozta a megyei összefogásra építő társadalmi-gazdasági programját, ezzel a csökkenő intézményi normatívákat és a hiányzó országos fejlesztési forrásokat figyelembe véve új szemléletű megyei önkormányzati feladatellátást körvonalazott. Milyen eredményeket hoztak ezek a programok?

- A polgári vezetésű Békés Megyei Önkormányzat 2006-ban vette át a hivatal és az általa fenntartott intézmények irányítását, amelyet nehezített az elmúlt négyéves kormányzati ciklusban az állami normatívák drasztikus és folyamatos csökkenése. Békés megye esetében ez az összeg csak az első évben meghaladta a kilencszázmillió forintot. Ezért a költségvetésünk stabilizálása érdekében nagyon komoly költségtakarékossági intézkedésekre kényszerültünk. Megtörtént a hivatal és az intézmények működésében a racionalizálás, bevezettük a feladatfinanszírozást, megszűntek az átfedések. A megtett intézkedésekkel sikerült egyensúlyba hozni a költségvetést, elkerülni az eladósodást és biztosítani a több mint ötezer főt foglalkoztató hivatal és az általa fenntartott intézményrendszer megfelelő működését. A fájdalmakkal is járó válságkezelő programunknak is köszönhetően sikerült önerőből a zökkenőmentes működés feltételeit megteremteni a Békés Megyei Önkormányzatnak. Bár 2008 a gazdasági válság éve volt, a megyei önkormányzat a kihívásokra is válaszolva a megyék közül az elsők között indított el gazdaságélénkítő programot. A Növekedésorientált gazdaságfejlesztési program keretében több előre hozott beruházás indult el az intézményekben az előző ciklusban. Korszerű patológiai részleg épült a Pándy Kálmán megyei fenntartású kórházban. A Harruckern János Közoktatási Intézmény gyulai centrumában új oktatási központ és kollégium létesült, Békésen a százfős diákotthon újult meg. Bővült a felnőtt- és a szakképzés, főleg a hiányszakmákban. A megyével közös konzorciumban települések közös földgázbeszerzés keretében jutnak olcsóbban gázhoz. A települések vezetői és szakemberei január óta konferenciasorozaton vettek részt, ahol rangos szakemberek segítségével próbáltak optimális megoldást találni az aktuális problémákra, kérdésekre. A megye közvetlen kapcsolatot épített ki a helyi vállalkozásokkal, segítve őket hitelforrásokkal is a vállalkozásfejlesztési alapítvány kereteiből. A helyi termelők és szolgáltatók ingyenes, valamint a megyei intézmények a megye által üzemeltetett online felületeken értékesíthetik például portékáikat. Az innovációs stratégia keretében a megye piackutatásokban is szerepet vállal a vállalkozásfejlesztés ösztönzése mellett. Ösztöndíjas foglalkoztatási program segíti a friss diplomások munkába állását. A megye számos helyi civilszervezettel dolgozik együtt. Kilencszázmillióból megújult a megyei könyvtár a Tudásház és könyvtár program keretében. Új irattári telephely épült, ahol a csarnokokban iratok bértárolására is lehetőség nyílik. A szakképzésre 1,4 milliárd forintot költött a megye, ebből 1,3 milliárd forint a vissza nem térítendő összeg. Gyulán, Békésen, Mezőhegyesen és Szabadkígyóson újultak meg a gyakorló tanműhelyek és az oktatótermek.

- Iparfejlesztés, mezőgazdaság-élelmiszeripar, szolgáltatások. Melyek lehetnek a jövőben Békés megye fejlődésének valós alternatívái?

- A mezőgazdaság és az élelmiszeripar ma is alapértékünk. A helyi piacokra szállítás feltételeinek a megteremtése esélyt ad arra, hogy a családok ismét bekapcsolódjanak a foglalkoztatással járó termelésbe. Erősíteni tudunk a zöldségágazatban, az üvegházi és a szántóföldi dinnye, paprika vagy például a paradicsom termesztésében. Ehhez korszerű tárolókra, ipari háttérre lenne szükség és értékesítési hálózatra. A vidékfejlesztési programok kereteiből a vállalkozások lehetőséget kaphatnak a szükséges infrastruktúrák kiépítésére. A turizmusban is jók Békés megye adottságai. Az építőipar is fontos ágazat, hiszen egy várható gazdasági fejlődés új piacokat nyit, a felújítások és a karbantartások is folyamatos megbízást jelentenek a helyi vállalkozások számára. Fontosnak tartom a szolgáltatóipart, azon belül is az informatikához és az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó fejlesztések ösztönzését. Szakképzési és oktatási téren jelentős fejlesztések történtek. A megye gazdasága akkor tud fejlődési pályára állni, ha összefognak a vállalkozások a közös célok érdekében. Hiszen ők pályázhatnak, náluk létesülhetnek inkubátorházak, színvonalas ipari és szolgáltatóterek és agrárcentrumok.

- Békés megye a termál- és az élővizek hazája. A gyulai gyógyfürdő mellett számos kisebb, kiváló szolgáltatást nyújtó fürdő várja a látogatókat. Milyen alternatívát jelent a gyógyvizes turizmus a megyében élők számára, és a fürdőszolgáltatásokra felfűzhető-e egyéb vonzó idegenforgalmi kínálat?

- Adottságainknak csak kis részét használjuk ki, mert az első Széchenyi-terv keretéből megvalósuló fürdőfejlesztések után csak néhány nagy fürdő előtt nyíltak pályázati lehetőségek. Békés megyében hiányoznak a jól kiépített, színvonalas szálláshelyek, ezért a magas fizetőképes kereslettel rendelkező vendégkör nem ide utazik. Ezen is változtatni kell. Várhatóan az Új Széchenyi-terv nyit új lehetőségeket a szálláshelyek fejlesztésében. Termálfürdőink közül valamennyi önmagában is kuriózum. A további fejlesztésekkel újabb vendégkörök számára lehet vonzóvá tenni a gyulai, az orosháza-gyopárosi, a szarvasi, a tótkomlósi, a dévaványai, a füzes-gyarmati vagy például a gyomaendrődi fürdőket. Az egymástól néhány tíz kilométerre elérhető szolgáltatásokat a szereplők egy csokorban kínálva a külföldi piacok felé is eséllyel nyithatnának. A jövedelmezőség javítása érdekében a gyógyító-megelőző szolgáltatásokon túl fontos az egyéb turisztikai kínálat bővítése. Megalakult és jól működik a Békés Megyei Egészségturisztikai Klaszter, amelynek célja a megye egészségiparának és egészségturisztikájának összehangolása, új közös programok megvalósítása. Kiválóak az adottságaink a falusi turizmusban. Előre szeretnénk lépni a fiatalok, a családok és az idősek részére megfizethető, vonzó vidéki szálláshelyek kialakításában. Az utóbbi években többszörösére emelkedett ugyan a számuk, de ennél is többre lenne igény. Jelenleg száz minősített szálláshely található a megyében. Békés megyében található a festői szépségű Körösök vidéke, mely rendkívül gazdag természeti értékekben. A turisztikai lehetőségek színes kínálata, a folyók és holtágaik háborítatlan vízi világa, a Körös–Maros Nemzeti Park, a Szarvasi Arborétum sok látogatót vonz a térségbe. A szikes, lápos, mocsaras vidék védett növény- és állatvilága a természetjárók igazi paradicsoma. Emellett a folyók és azok környezete a horgászok és vadászok kedvelt helye. Éppen ezért a Körösök vidékének turizmusba való bevonásában komoly lehetőségek rejlenek. Nagy értéket képvisel gasztronómiánk. Országos hírű rendezvényeink is ezt bizonyítják, például a Csabai Kolbászfesztivál, a Kondorosi Betyár Napok, a Medgyes-egyházi Dinnyefesztivál, a Szarvasi Szilvanapok, a Gyomai Halászléfőző-verseny vagy a Gyulai Pálinkafesztivál. A kiemelt rendezvényeket minden évben támogatjuk. Kiváló szakácsaink között országosan és nemzetközileg elismertek is találhatók. A legjobb szakembereinket tömörítő Békés Megyei Culinary Team ez év novemberben remekül szerepelt a luxemburgi gasztronómiai világbajnokságon, a csapat minden tagja éremmel a nyakában érkezett haza.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mérnöktovábbképző Intézetében szerzett biztonságszervező szakképesítést, majd a Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Karán humánszervező végzettséget.

Dolgozott a gabonaiparban, a hajdani Csepel Autógyár szeghalmi üzemében, később a rendvédelem területén, majd a Mol Biztonsági Igazgatóságánál.

Szeghalom város képviselő-testületében képviselő 1998 óta. Dolgozott a Békés Megyei Közgyűlés gazdasági bizottságában külső tagként, majd 2002-től a közgyűlés alelnöke, 2006-tól elnöke.

A 2010-es országgyűlési választásokon egyéni mandátumot szerzett a szeghalmi választókörzetben.

A honvédelmi és rendvédelmi Bizottság tagja.

Nős, két gyermek édesapja.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mérnöktovábbképző Intézetében szerzett biztonságszervező szakképesítést, majd a Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Karán humánszervező végzettséget.

Dolgozott a gabonaiparban, a hajdani Csepel Autógyár szeghalmi üzemében, később a rendvédelem területén, majd a Mol Biztonsági Igazgatóságánál.

Szeghalom város képviselő-testületében képviselő 1998 óta. Dolgozott a Békés Megyei Közgyűlés gazdasági bizottságában külső tagként, majd 2002-től a közgyűlés alelnöke, 2006-tól elnöke.

A 2010-es országgyűlési választásokon egyéni mandátumot szerzett a szeghalmi választókörzetben.

A honvédelmi és rendvédelmi Bizottság tagja.

Nős, két gyermek édesapja.-->