Hol a határ?

Kérdés, miért jutottak történelmi csúcsra a hazai üzemanyagárak – a 2008. évi rekordot a benzin ellenértéke mintegy 40 forinttal haladja meg –, és miért drágább nálunk az üzemanyag, mint a szomszédos országokban. A kőolajnak és származékainak (benzin, gázolaj) tőzsdei ára – bár az utóbbi hetekben, hónapokban folyamatosan emelkedett – a válság előtti csúcstól 30-40 százalékkal elmarad. A hazai üzemanyagárak forintköltségét befolyásoló másik tényező, a dollár/forint árfolyam azonban ugyanezen időszakban 150-ről 205-210 forintra ugrott. E kettős hatásra a hazai fizetőeszközben kifejezett üzemanyag „világpiaci ára” lényegében nem változott, és a csúcsidőszaki költségeknek felel meg. Időközben azonban kétszer is emelték az üzemanyagot terhelő jövedéki adót, és 20-ról 25 százalékra nőtt a forgalmi adó mértéke. Az adóváltozások együttesen mintegy 35 forinttal drágították a benzint. Ezért példátlanul magasak az üzemanyagárak.
Mire számíthatnak a hazai fogyasztók a következő hónapokban, és várható-e trendforduló az előttünk álló évtizedben?
A kőolaj, valamint a benzin és a gázolaj árának alakulása részben a globális gazdasági növekedés mértékétől, tehát a kereslet erősödésétől, részben a dollár pénzpiaci pozíciójának alakulásától függ. Mindkét tényező további áremelkedésekre utal: a kőolaj és származékai jövőre várhatóan 8-9 százalékkal drágulnak.
Még nehezebb és kockázatosabb a dollár/forint árfolyam becslése. Ez részben a hazai gazdaságpolitika milyenségétől és hatékonyságától is függ, de ez nem könynyíti, hanem inkább bonyolítja annak megítélését. A 2011-es költségvetés formálisan teljesíti a diktált 3 százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiány követelményét, de a külföldi befektetők, hitelezők és intézmények nem igazán látják tartósnak, és kételkednek a beígért, hosszú távú egyensúlyjavulást biztosító gazdaságpolitikai lépésekben is.
A tartózkodó és kiváró álláspont aligha javítja a következő két-három hónapban a forint árfolyamát. Eltökélten véghezvitt szerkezeti reformok esetén 2011 egészében 200 forint körüli dollárárfolyam prognosztizálható. A külföldi megítélések szerint a zöldhasú árfolyama a világ meghatározó devizáihoz képest gyengül, a forint esetében inkább stagnálásról beszélhetünk.
Elvileg persze van lehetőség az üzemanyagok árát igen jelentősen befolyásoló adók mérséklésére is, de ezt a hazai költségvetés helyzete, az államadósság magas szintje aligha teszi lehetővé, illetve amennyiben erre mégis sor kerülne, a kieső költségvetési bevételeket valamilyen formában azonnal ellentételezni kellene. Az adócsökkentést azonban az uniós szabályok is kérdésessé teszik, hosszabb távon pedig az Európai Unió környezetvédelmi megfontolások miatt inkább az adók súlyának további növekedését tervezi. Igazából a 2020-ra kötelezően előírt 10 százalékos bioüzemanyag-arány sem jelenthet árcsökkenést, hiszen a következő években a bioüzemanyag előállítása még a jövedéki adót leszámítva is feltehetően éppen csak hogy versenyképes lesz a hagyományoséval.
Ezért rövid távon, de 2020-as kitekintésben is inkább az üzemanyagárak további növekedésére számíthatunk: a következő évtizedben – 2-3 százalékos éves hazai inflációval számolva – éves átlagban 4-5 százalékkal kúszhatnak fel az árak. E tekintetben tehát az inflációs nyomás tartósnak ígérkezik. Ugyanakkor dinamikus gazdasági növekedés, a jövedelmek gyarapodása és a fogyasztás beindulása esetén az üzemanyag-fogyasztás utóbbi években megfigyelhető csökkenését 2020-ig éves átlagban 1-2 százalékos bővülés válthatja fel.