BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kitörési esély a takarékoknak

A gazdasági válság kitörési esélyt jelent a magyarországi takarékszövetkezetek számára – mondta lapunknak Varga Antal, a takarékok több mint 90 százalékát tömörítő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezetője. Szerinte itt az idő arra, hogy újra felvegyék a versenyt a kereskedelmi bankokkal, és piaci szerepükben, illetve részesedésükben közelebb kerüljenek ahhoz a jóval magasabb szinthez, amely más országokban jellemző a takarékszövetkezeti szektorra.
2010.12.27., hétfő 06:30

- Milyen évet zárnak az idén a takarékszövetkezetek?
- A harmadik negyedévi eredmények alapján arra számítunk, hogy az idén tovább növeljük súlyunkat a pénzügyi közvetítői rendszeren belül. Az előző esztendő végén a takarékszövetkezetek a hazai betétállomány 9,8 százalékát és a hitelállomány 3,4 százalékát kezelték. A szeptember végéig tartó 12 hónap alatt a szövetkezetek betétjei 10,4 százalékkal, 1376 milliárd forintra, hitelei 7,5 százalékkal, 748 milliárdra nőttek. A vállalkozói hitelek állománya ezen belül 15, a nagyvállalatiaké 18, a középvállalkozóiaké 25 százalékkal lett több. Ugyanakkor az adózás előtti eredmény 8,8 százalékkal, 9 milliárd forintra, az adózott nyereség 8,8 százalékkal, 7,7 milliárdra emelkedett.


- Minek köszönhetik a hitelezés bővülését akkor, amikor a kereskedelmi bankok gyakran korábbi aktivitásukat sem tudják fenntartani?
- A takarékszövetkezeteknél elhelyezett jelentős betétállomány lehetővé teszi, hogy a szektor ne függjön a nemzetközi pénzpiac ingadozásaitól. Emellett míg más szereplőket a tulajdonos részéről folyamatos és óriási profitnyomás terhel, annak minden egyes hátrányos hozadékával, addig nálunk pusztán profitelvárás van, ez jóval nagyobb mozgásteret enged, és másfajta üzletpolitikát tesz lehetővé. A takarékok sokkal jobban odafigyelhetnek az ügyfeleik igényeire, és alaposabban megismerhetik a hitelkérők kockázatviselő képességét.
- Milyen ügyfélkörben és szolgáltatásoknál tudják érvényesíteni előnyeiket?
- Elsősorban a kis- és középvállalatok, valamint az önkormányzatok körében tudtuk ügyfélkörünket bővíteni – ez célkitűzés is volt. Különösen jelentős részesedést szereztünk a Széchenyi-kártyához és a Gazdakártyához kapcsolódó szolgáltatásokban, az előbbinél piacvezető pozíciót sikerült elérnünk. Nem hanyagolható el az sem, hogy sok olyan ügyfél pártolt át a takarékokhoz, amelyik nem kapott hitelt másutt, korábbi bankjánál.


- Korábban miért nem tudták érvényesíteni ezeket az előnyöket?
- A gazdasági válság számunkra olyan kitörési esély, amilyenre húsz évig nem volt lehetőségünk. Most megmutathatjuk abból származó előnyeinket, hogy százszázalékosan magyar tulajdonú hitelintézetek vagyunk, nem függünk külföldi tulajdonosoktól és finanszírozóktól. A krízis világossá tette: épp azok a tulajdonságaink tesznek minket válságállóbbá, amelyekről korábban sokan azt hitték, hátrányt jelentenek.
- Nem azért szorultak háttérbe, mert halkabbak voltak versenytársaiknál?
- A válság hozta azt a felismerést is, hogy a kommunikációban és más területeken is felvegyük a versenyt a nagy hálózatot üzemeltető kereskedelmi bankokkal. Ezért a takarékszövetkezetek által használt magyar takarék márkanév erősítésén dolgozunk. Emellett 23 szövetkezeti hitelintézetünk 350 fiókja TakarékPont néven azonos megjelenés és üzleti kondíciók mellett kínál olyan szolgáltatásokat, mint például az egyérintéses fizetést lehetővé tevő PayPass karóra.
- Meddig folytatható a mostanában felgyorsuló térnyerésük?
- Száz évvel ezelőtt 43 százalék volt a szövetkezeti típusú bankok részesedése a pénzintézeti szektoron belül Magyarországon. Több nyugat-európai országban jelenleg is 30-40 százalékos ez az arány. Franciaországban például a betétek 42,6, a hitelek 46,5 százalékát kezelik. Reményeink szerint tíz év alatt két-háromszorosára nőhet a szövetkezeti hitelintézetek részesedése a pénzügyi szolgáltatások piacán Magyarországon is.
- Önerőből valósítanák meg ezt a célt, vagy segítséget is kérnek hozzá?
- A takarékok a lehető legnagyobb mértékben szeretnék kihasználni előnyeiket és bővíteni piacukat. Ezért képviselőik arról tárgyalnak a kormánnyal, hogyan lehetne megteremteni ennek feltételeit, és ehhez milyen „segítség” szükséges. Az már publikus, hogy az állam mintegy 100 milliárd forinttal esetleg megerősíti a szektort, ám ez nem adomány vagy kényszerű segítség lesz, mindössze a fokozott aktivitás fenntartásához lehet majd szükség rá.
- Hol tartanak most ezek a tárgyalások?
- A miniszterelnök már korábban megígérte, hogy hosszú lejáratú kölcsöntőkéhez juthatnak a takarékszövetkezetek. A tőkejuttatás idejéről és nagyságáról még nem született megegyezés, azt viszont már lehet tudni, hogy a takarékok ezt alárendelt kölcsöntőke formájában kaphatják meg. Az is biztos, hogy a juttatás egy keret lesz, amelyből lehetőségeik szerint igényelhetnek az egyes takarékok.
- Miért van szükségük erre a tőkére a takarékoknak?
- A takarékok döntő többsége a kockázatokat korlátozó előírások miatt ügyfelenként átlagosan 250 millió forint hitelt tud folyósítani. Ha az aktivitás növekszik, az alárendelt kölcsöntőke növeli a takarékok szavatolótőkéjét és tőkemegfelelési mutatóját is. Ez utóbbi egyébként a szektor átlagában az előírt 8 százalékos duplája, azaz jelenleg is jóval meghaladja az előírt mértéket, tőkeproblémánk nincs. Egyes takarékok hitelezési aktivitásának gyors növekedése esetén már szükség lehet további tőkére.

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.