Pályázati rendszerváltás

A pályázati rendszer hatékonyságának fejlesztése már rövid távon is látványos változásokat hozhat. Az alábbiakban olyan megoldásokat szeretnék bemutatni, amelyek „egyszerűek, de nagyszerűek”, azaz nem drágák vagy nehezen megvalósíthatók, az ügyfelek életében mégis hatalmas és azonnali különbséget jelentenének.
A jelenlegi gyakorlattal szemben az ügyfélnek legyen elegendő csak egyszer beküldenie papíralapon a pályázati jogosultsági feltételekhez szükséges – elektronikusan nem elérhető – adatokat, igazolásokat és nyilatkozatokat. Ha az ügyfél később újra pályázni szeretne, csupán egy nyilatkozatot ír alá az adatok változatlanságáról, vagy beküldi az adatváltozásokat igazoló dokumentumokat. Ez az eljárásrend egységes pályázati rendszert feltételez, amely képes az adatokat központilag kezelni, függetlenül attól, hogy az ügyfél milyen kiíráson kíván részt venni.
A pályázati rendszer feltételei között szerepel egyes dokumentumok papíralapon és elektronikusan történő benyújtása. Nagymértékben könnyítené a pályázati mechanizmust, ha ezen dokumentumokat (pl. megvalósíthatósági tanulmányok, tervek, önéletrajzok stb.) elegendő lenne kizárólag elektronikus úton benyújtani. A jelenlegi rendszer működtetése tonnányi papír megmozgatásával jár, ami amellett, hogy nem környezetbarát, jelentősen növeli a pályázati anyagok beadásának előállítási és postaköltségét, és jobban leterheli az eleve kapacitásbeli gondokkal küzdő közreműködő szervezeteket. Nem is beszélve a hibákról, amelyeket a papír és elektronikus példányok tartalma közötti esetleges eltérések okozhatnak.

Az elmúlt évek fejlesztéseit tekintve egyetlen számottevő intézkedést említhetünk meg, amellyel a szakma is egyetértett: ez az úgynevezett automatikus pályázati rendszer bevezetése volt. Az ötlet és annak megvalósítása azonban továbbgondolást igényel, mert azóta számos újabb lehetőség nyílt a rendszer hatékonyabbá tételére. Mennyivel egyszerűbb és gyorsabb lenne, ha az ügyfél, miután az automatikus kiírásokra benyújtandó pályázati adatlapokat a központi rendszeren kitöltötte, azonnali visszajelzést kapna arról, jogosult-e a támogatásra vagy sem. Sajnos jelenleg erre a válaszra – indokolatlanul – heteket kell várni, ez sokszor hátráltatja a pályázók gazdasági előrehaladását, fejlesztéseik időben történő megvalósítását. Ha a rendszer kiszűrné, hogy ki részesülhet támogatásban, a benyújtandó dokumentumok költségigénye és a közreműködő szervezetek leterheltsége ismét csökkenhetne, hiszen csak nyertes ügyfelektől kellene további igazolásokat bekérni.

Végül meg kell említeni az EMIR pályázati rendszerben rejlő fejlesztési lehetőségeket is, amelyek nagyban csökkentenék a sikertelen végkimenetelű projektek számát. A rendszer életútfunkciója, mely a pályázatok előrehaladásának egyik legfontosabb eszköze, jelenleg nem alkalmas a jövőbeli – a projekt megvalósítására irányuló – teendők felvázolására, a pályázók időben történő értesítésére. Csupán a projektek múltjáról informál, ami sokszor szükségtelen, hiszen az esetleges hiányosságokról a közreműködő szervezetek idővel értesítik a pályázókat (sajnos a bonyolultabb, költségesebb és körülményesebb postai úton). A rendszert alkalmassá kell tenni konkrét dátumok és teendők rögzítésére minden, a projektmegvalósításhoz kapcsolódó állomásnál. (Például milyen szervezetnél van a pályázat, mi történik éppen az anyaggal, kinek és mikor fogják továbbküldeni?) Így a rendszer a pályázót előre értesítené következő feladatairól, amelyek így kisebb eséllyel maradnának utolsó pillanatra.
Talán ennyi is elegendő volt annak bemutatására, hogy gyakran a kis lépések is hatalmas ugrást jelenthetnek a pályázók számára.
A szerző a Pillars Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója

Pedig néhány gyorsan megtérülő intézkedéssel időt, pénzt és fáradságot takaríthatnának meg mind a támogatást folyósító szervezetek, mind a pályázók.

Molnár Ferenc-->