Domokos László közölte: az alapban 9,7 milliárd forintot találtak, ez mindössze 12 ezer magánnyugdíjpénztári tag kifizetésére lenne elég. Ez aránytalanul kevés, és hatalmas terhet jelenthet az államnak, ha garanciát vállal az alap likviditására. Hogy mennyi pénz lenne elég, azt viszont nem tudják.
Összehasonlításképpen: az Országos Betétbiztosítási Alapban is csak 85 milliárd forint volt tavaly, ez is csak töredéke a nagyjából 8000 milliárd forintnyi lakossági bankbetét- és bankikötvény-állománynak, pedig ott a kockázat lényegesen nagyobb. A banki mérlegekben ugyanis szerepelnek ezek a követelések, ha a bank bedől, a betétes valóban elbukhatja a pénzét.
A pénztártagok vagyona viszont értékpapírokban van, ezeket a letétkezelőkben őrzik. Ha egy kassza csődbe megy, a pénztártag felhalmozott vagyona attól még nem veszik el. Egy pénztártag követelése elvileg csak akkor fagyhat be végleg és reménytelenül, ha a letétkezelőből ellopják az értékpapírokat, vagy ha egy olyan intézmény megy tönkre, amely egyes hosszú életű tagjainak már nem a felhalmozott megtakarításokból, hanem a szavatoló tőkéje terhére fizeti a járadékot. Az utóbbi viszont csak elmélet, hiszen a járadékfizetésről nincs szabályozás, a tagok csupán egy összegben vehetik fel a pénzüket. Más esetekben az alap csak olyankor térít, ha a tag a befizetésein nem ért el reálhozamot, ekkor kipótolja a hiányzó részt. Amire pedig nem volt szükség eddig, az alap vagyonához az elmúlt 12 évben nem kellett hozzányúlni.
Ezeket az információkat viszont valahogy nem tartották fontosnak a tegnapi tájékoztatón.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.