Már nem minden fekete és fehér az oktatásban

Van még adóssága a Klebelsberg Központnak? Mekkora büdzséből gazdálkodnak a tankerületek?

Nincs adósság, az elmúlt évben teljesen felszámoltuk az elmaradásokat. Az 59 tankerület stabilan működik. Körülbelül 600 milliárd forintból gazdálkodnak a tankerületi központok, 2200 intézményt fenntartva. Minden tankerületnek saját költségvetése van, önállóan hozzák meg a pénzügyi döntéseiket, figyelembe véve az intézményvezetők igényeit. Egy tankerületi központhoz 18–80 intézmény tartozik. Ennek függvényében 3 és 18 milliárd forint között mozog a tankerületek költségvetése.

Az oktatás digitalizálására 46 milliárd forint jut 2020-ig uniós forrásból. Ebből mennyit érzékelnek majd a diákok?

Egészen biztos, hogy a Klebelsberg Központ minden iskolájában lesz széles sávú internet és wifi. Abban bízom, hogy egyre több gyermek használ majd a tanulási folyamatban okoseszközt, amely nem feltétlenül lesz a sajátja, hanem az iskola biztosítja számára. A tanároknak lesz saját notebookjuk, laptopjuk, a termekben lesz ehhez megfelelő projektor és interaktív vagy okostábla. A fejlesztésnek köszönhetően a tanuló akár a saját eszközén keresztül is tud majd csatlakozni az iskolai rendszerhez, be tud kapcsolódni a digitális tanulási folyamatba. A tervek szerint ez 2020-ra megvalósul.

Lesz ehhez megfelelő mennyiségű és digitálisan képzett pedagógus?

Több továbbképzésre is van felhívás, amelyekből a pedagógusok választhatnak. Minden ilyen típusú fejlesztéshez hozzá van rendelve a továbbképzéshez szükséges forrás is, így például a digitális oktatás fejlesztése miatt, a már említett projekt keretében 40 ezer pedagógus vesz majd részt informatikai továbbképzésen. A konvergenciaré­giókban megvalósuló projektek esetében is tartozik az eszközökhöz továbbképzés.

A pedagógushiányt ön is elismeri. Szinte minden iskola honlapján látni tanároknak szóló álláshirdetést. Hány pedagógus hiányzik az intézményekből?

Nincsenek azért minden iskola honlapján tanárokat kereső álláshirdetések. A tankerületi központokhoz tartozó iskolák közül kevesebb mint minden harmadikra jut egy betöltetlen állás. Elég nehéz megmondani, pontosan hány pedagógusállást pályáztatnak az iskolák, mivel a szám mindennap változik. Túlzás lenne azt mondani, hogy minden pedagógusstátusz be van töltve, de az elmúlt évtizedben is jelen volt ez a probléma. Nem látom indokoltnak, hogy most ennyire foglalkoznak ezzel a témával, hiszen ma sem nagyobb a hiány, mint korábban. Főleg, ha azt vesszük, hogy a gyereklétszám csökken, a pedagógusstátuszok száma pedig folyamatosan nő. Ahol nő a népesség, vagyis több gyerek jár iskolába, folyamatosan biztosítják a tankerületek az új tanári státuszokat, illetve a korábbról örökölt szaktanári hiányt, gyógypedagógus-hiányt is pótolni akarják az állami fenntartók.

De mi a megoldás?

Az egyik megoldás, hogy túlórával vagy áttanítással látják el a feladatot a pedagógusok. Olvastam olyat, hogy én azt mondtam, rengeteg túlóra van. Először is, nem mondtam ilyet, másodszor pedig nincs rengeteg. Nem tagadom, van olyan iskola, ahol a kollégáknak tényleg több túlórájuk van az átlagosnál. Azonban pont most kaptam egy olyan tankerületből beszámolót, amelyben közel 2000 pedagógus dolgozik, és havonta összesen 350 túlórájuk van. A rendelkezésre álló adatokból az látszik, hogy a tankerületi központokhoz tartozó intézményekben átlagosan fél túlóra jut egy pedagógusra. Mondok az áttanításra egy példát: ha egy fizikatanárnak csak öt-hat szakórát tudnak adni egy iskolában, akkor ne legyen egyéb tevékenységgel feltöltve az óraszáma, hanem inkább menjen át egy másik intézménybe, és tanítson ott is fizikát. További lehetséges megoldás az óraadó tanárok óraszámának megemelése.

Szeptemberben ismét emelték a pedagógusok bérét, de nem mindegyikét.

Az életpályamodell utolsó béremelési fázisához érkeztünk. Szeptemberben átlagosan 3,4 százalékkal nőtt a pedagógusok bére. A vonatkozó szabályozás értelmében ezt nem kell mindenkinek egyformán kiadni, hanem ezt az utolsó bértömeget megkapja az intézmény vezetője, és ő eldönti a nevelőtestülettel közösen, hogy differenciál-e a kollégák között egy objektív, teljesítményt mérő szempontsor alapján, vagy mindenkinek egyforma mértékben emeli a bérét. Tapasztalataink szerint az intézmények csak nagyon elenyésző számban differenciáltak, a többség úgy döntött, hogy mindenki egyformán kapja meg az emelést. A pótlékok differenciálását viszont a Klebelsberg Központ vezette be. Egy osztályfőnök esetében az illetményalap 10–30 százaléka között lehet a pótlékot megítélni, és eddig az alsó határt finanszírozta a fenntartó, amit mi most egységesen 20 százalékra húztunk fel. Ezt a jelentősen megemelt bértömeget egy összegben megkapják az intézmények vezetői, ők dönthetnek arról, hogy ezt egy szempontsor alapján differenciálják, vagy mindenki egységesen a több mint kétszeresére emelt pótlékot kapja szeptembertől. Ha az iskola differenciál a teljesítmény alapján, akkor egy egyetemet végzett osztályfőnök minimum 20 300 forintot kaphat az osztályfőnöki feladatok ellátásáért, de ez az összeg akár a 60 900 forintot is elérheti. Ez valódi differenciálásra ad lehetőséget, az más kérdés, hogy ezzel mennyire élnek az intézményvezetők. Ez mutathatja, hogy van-e valódi igény arra, hogy a jövőben az igazgatók kezébe differenciált bérpótlék kerüljön.

Mekkora többletet jelent ez a Klebelsberg Központnak?

Ez egy évre körülbelül 9-10 milliárd forintba kerül a tankerületeknek.

A gyerekek leterheltek. Egy nyolcadikosnak heti 30-32 órája van, több nulladik órával.

Ezt meg sem hallottam. Nálam senki nem szeretné jobban, ha alacsonyabb lenne az óraszámuk a diákoknak. Egy normál általános iskolában az alsó tagozatosok óraszáma maximum heti 22-24 tanóra lehet. Ennyit tartalmaz a kerettanterv, amitől több lesz, az az, hogy a szülő azt nézi, hogy hol kap meg minden létező dolgot a gyermek már elsőben. A sportot, a szolfézst, a zongorát és a nyelvet. Az iskola ezeknek a szülői elvárásoknak akar megfelelni. Óriási a nyomás a szülők részéről, és itt a probléma. Nem feltétlenül az oktatási rendszer hibás, mert egy nyolcadikosnak az emelt óraszámokkal heti 30-32 órája is lehet. A harminc feletti óraszám indokolatlan, és hangsúlyozom, véleményem szerint a nulladik óra tartása teljesen helytelen.

Szakszervezeti oldalon is dolgozott. Milyen a másik oldalról nézni a magyar oktatást?

Sokkal pontosabb képem van a dolgokról, és látom, hogy nem minden olyan fekete és fehér, mint ahogy a szakszervezetek egyes esetekben láttatni akarják. Most sem mondok mást, mint amit szakszervezetisként mondtam. Én akkor is kezdeményeztem a pótlékok differenciálását, most ezt sikerült elérni. Magam is egyetértettem az utolsó 3,4 százalékos pedagógus-béremelés differenciálásával mint igazgató. Mert azt gondolom, hogy az igazgatók ezzel motiválhatnak. Akkor is fontosnak tartottam, és kezdeményeztem is azon Bsc-t végzett fiatalok beengedését az oktatásba, akik vállalják, hogy megszerzik a tanári képesítést is. Fontos, hogy sokan vannak, akik azért szereztek Bsc-oklevelet, mert jó ideig nem volt osztatlan tanárképzés. Örüljünk, hogy tanítani akarnak, vétek lenne elengedni őket.

Jövőre változik a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő diákok (BTMN) értékelése. A szülők Taigetosz-törvényként emlegetik a módosítást.

2018 szeptemberétől az újonnan diagnosztizált BTMN-es gyerekek nem kaphatnak felmentést az osztályozás alól. Ez az, amit most mindenki kiforgat. Sokan azt állítják, hogy mostantól a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekeket is osztályozni fogják. Az SNI-s gyerekeket csak szakértői bizottság diagnosztizálhatja, meghatározott protokoll eredményei alapján, a BTMN-es gyerekeknél a szakszolgálat is megállapíthatja a problémát. A fejlesztéseknek köszönhetően sok esetben képesek lesznek jó teljesítményt nyújtani. Aki fejlesztésre szorul, az a fejlesztést kapja meg, ne az legyen a megoldás, hogy felmentjük.

Van elég fejlesztő pedagógus?

Még nincs, de nem is most lép életbe a változás, hanem 2018 szeptemberében. Idén 1300-an kerültek be a gyógypedagógiai képzésre. Ez jóval nagyobb szám, mint a korábbi években.

Többen szeretnének tanárok lenni

Az idén jóval több pedagógushallgatót vettek fel a felsőoktatásba, mint korábban. Négy-öt évvel ezelőtt 6-8 ezer hallgató volt, addig most már 11 ezren szeretnének pedagógusok lenni. A Klebelsberg-ösztöndíj is ezt hivatott segíteni. | VG