A globális adrenalin-hadsereg anomáliája

Amikor majd pár év vagy évtized múlva a gazdaságtörténészek megírják a Covid–19 által okozott különféle sokkok történetét, akkor ebben véleményem szerint külön fejezet lesz a tőkepiaci részben az, amely az adrenalin-hadsereg létrejöttéről fog szólni. Adrenalin-hadseregen azt a sok tízmilliós fiatal befektetőréteget értem, amely a koronavírus-világjárvány alatt kezdett el tőzsdézni.

És az ő stílusuk nagyon más, mint bármely korábban ismert tőkepiaci szereplő által alkalmazott harcmodor.

Amikor január végén ez az adrenalin-hadsereg teljes fegyverzetben megtámadta a Gamestop szerencsétlen sorsú shortosait, és pár nap alatt tízszeresére kergette fel az árfolyamot, akkor több évtizede a tőkepiacon lévő és onnan kiválóan megélő karakteres szereplők kaptak kis híján szívrohamot. A pár milliárd dolláros piaci kapitalizációjú részvénytársaságok és egyes kriptodevizák árfolyamát rángató vételi őrület pedig nem gyorsan múló jelenség, május végén és június elején például az AMC nevű mozitársaság részvényei kerültek célkeresztbe.

Az applikációk uralta világban sok tízmillió újonnan jött tőzsdei befektetőnek már kiinduló kereskedési segédeszköze a mobiltelefonja. A telefon egyszerre tőkepiaci információforrás a különböző közösségimédia-applikációkon keresztül, és maga a kereskedési platform is a különböző online brókercégek applikációi által.

Az online brókercégek világában a belépési korlátok egyre alacsonyabb szintre kerültek a 2010-es évek második felében, gyakran kapcsolják ezt a folyamatot a Robinhood applikációjának térhódításához.

Nem kell érdemi indulóösszeg, nem kell semmilyen tőkepiaci ismeret, és még opciókkal is lehet fokozni a tőkeáttételt. Ha pedig nincs saját kereskedési ötlet, az sem gond, mert a Reddit, a Twitter, a Stocktwits és társaik ontják az ötletmorzsákat. És a tavaly tavaszi amerikai stimulusnak köszönhetően nagyon sokaknak már saját minimális indulótőkét sem kellett összerakni, hiszen azt odaadta az állam ételre meg rezsire, aztán nagyon sokszor ez ment is a tőzsdére.

A koronavírus-világjárvány tavaly tavaszi kitörése kétfajta megvonáson keresztül néhány hónap alatt döbbenetesen katalizálta a globális adrenalin-hadsereg létrejöttét.

Az egyik megvonást a karantén hozta, az addigi hétköznapi élet rengeteg tevékenységét fel kellett függeszteni. Otthonaikba zárkóztak az emberek, és a digitális térben hamarosan összeházasodtak a kereskedési applikációk a közösségi média alkalmazásaival. Ráadásként a mindennapi adrenalinlöketért folytatott küzdelemben hónapokra eltűnt a színről a tőkepiac vetélytársa, a sportfogadás.

A másik megvonás a jegybankok által eszközölt példátlan monetáris lazítás volt, amely a 2009 és 2020 eleje közötti lassú átalakulás után végleg értelmetlenné tette, hogy az emberek államkötvényben és bankbetétben tartsák a megtakarításaikat. Ennek a korábban megszokott alternatívának a hiánya a tavaly márciusi tőzsdekrach hihetetlen jónak bizonyuló beszállási lehetőségével együtt végleg a kockázatos eszközök felé terelte a lakossági befektetőket. Közülük sokan hetek-hónapok alatt meg tudták duplázni a befektetett tőkéjüket az olyan óriásrészvényekkel, mint például az Apple, vagy meg tudták sokszorozni az olyan 2020-ban óriássá váló részvényekkel, mint a Tesla.

A tőkeáttétel pedig még az álomhozamokat is a sokszorosára volt képes növelni.

Az újonnan jött befektetőrétegnek nemcsak más szokásai voltak, mint az évtizedek óta a piacon tevékenykedőknek, hanem a tőkepiac iránt is egészen más elvárásaik alakultak ki, nem éppen a befektetési szakma tankönyveiben leírtaknak megfelelők. A tankönyvi ideák szerinti portfólióképzés kockázatot porlasztó hatása helyett a globális adrenalin-hadseregnél gyakran az egyinstrumentumos all-in a divat. Az éves pár százalékos hozam elérése helyett a pár napon belüli duplázás a cél.

A részvénytartási periódus sem az, amit Warren Buffett tanít, és az értékalapú fókusz sem igazán menő.

Az adrenalinlöket és ezzel együtt a villámgyors gazdagodás iránti vágy nem olyan eszközök felé tereli az adrenalin-hadsereget, amelyekben valamilyen mögöttes érték van, hanem olyanokba, ahol szinte azonnal jöhet heves árfolyam-emelkedés. Tavaly augusztus végéig nagyon széles körük volt ezeknek az instrumentumoknak, szinte minden ide tartozott. Azóta, de különösen idén február óta azonban folyamatosan csökken ezeknek az eszközöknek a köre. Emiatt idén először rákapott az adrenalin-hadsereg az agyonshortolt részvényekben a shortosok megkergetésére, majd később a kriptodevizázásra. A hagyományos részvénykereskedés már unalmassá vált számukra. Sőt nemcsak a hagyományos részvénykereskedés lett unalmas, hanem már az ötödik-tizedik legjobb részvény vagy instrumentum is.

Emiatt az adrenalin-hadsereg mindig igyekszik az éppen legjobbnak tűnő dologgal kereskedni, legyen az a dogecoin vagy éppen június elején az AMC részvényei. Kiváló példa erre pont az AMC, amelynek piaci kapitalizációja a június 2-i kereskedési nap végén 32 milliárd dollárra nőtt.

Az aznap kereskedett 766 millió darab AMC-részvény 40 milliárd dolláros forgalmat generált, alig maradt el az együttesen 8800 milliárd dolláros tőkeértékű Apple–Microsoft–Google–Amazon–Facebook–Tesla-hatosfogat összesítve 41 milliárd dolláros részvényforgalmától.

Az adrenalin-hadsereg oda megy kereskedni, ahol izgalom van. Izgalom pedig már hónapok óta nincs például az Apple, a Microsoft és az Amazon részvényeiben. Sőt gyakran már az egész amerikai részvénypiacon sincs, ezért „emigrált” sok részvénypiaci befektető február és április között a kriptovilágba. Ott van izgalom, ahol az instrumentum éppen elképesztően nagyot tud futni. Megugrik a forgalom és az árfolyam, több szó esik róla a közösségi médiában, ami még nagyobb érdeklődést és őrületet hoz a nap vagy a hét éppen aktuális divatrészvényének vagy divatkriptójának.

Ez pedig olyan helyzethez vezet, amelyet korábban a turizmusban láttunk, és olyan anomáliákat idéz elő, mint a vírus előtt Hallstatt kisvárosát naponta elárasztó tízezer turista, vagy a Justin Bieber-videóklipben és a Trónok harcában megmutatott izlandi Fjadrargljufur kanyon, amelyet 2019-ben le is zártak az izlandiak, mert annyi turista árasztotta el.

Ahogyan a pár száz látogatóra tervezett turistalátványosságok is nehezen bírják a normális kapacitás hússzorosára vagy ötvenszeresére felszökő vendégszámot, úgy az adrenalin-hadsereg által favorizált és a közösségi médiában nagyot futó aktuális divatinstrumentumok sem bírják el anomáliák nélkül a drámai forgalomnövekedést.

A már említett AMC a január végi, elsősorban a Gamestop nevével fémjelzett shortosvadász időszakban felkapott részvények közül egyetlenként május 27-én új idei csúcsra emelkedett, 20 dollár fölé.

Ez olyan heves árfolyammozgást generált, hogy három és fél nap alatt a három és félszeresére, 70 dollár fölé lökte az árfolyamot. Közben mindennap minimum az összes AMC-részvény gazdát cserélt a virtuális parketten. Mindeközben az átlagos és éppen unalmas kereskedési mederben lévő papírok forgalma nagyon visszaesett az elmúlt hónapokban.

Ez a fajta koncentrált befektetői aktivitás eddig nem okozott még nagyobb gondot a tőkepiaci struktúrának. A Gamestop januári hegymeneténél drámai letétemelés és a sok brókercég által alkalmazott vételi tiltás vetett véget az árfolyamok égbemenetelének. Az Archegos által felrobbantott portfólióban a Viacom alaptőke-emelése zárta le a szárnyalást, bár itt a heves esésnél a Credit Suisse és a Nomura megégett már.

Az AMC most is folyamatosan tőkét emel.

Nem tekinthetünk el azonban attól a kockázattól, amelyet ez a fajta kereskedési stílus az egész tőkepiac számára jelent. Mert amit eddig láttunk például a Gamestop-, az Archegos-portfólió, a dogecoin vagy az AMC esetében, az nem volt összehangolt piaci akció. Ám mi lesz akkor, ha néhány Archegos-stílusú befektető és egy vállalatvezetés szövetkezik – minimum annyiban, hogy nem emelnek alaptőkét – arra, hogy egy adott részvényt a csillagos égbe kergessenek fel? Néhány erős kézben koncentrálódó domináns részvénymennyiséggel, egy Elon Musk-kaliberű „promoterrel”, a globális adrenalin-hadsereg feltüzelésével és a velük szemben masszívan megshortolódó és később a részvényeket visszavenni képtelen befektetővel ez egyáltalán nem elképzelhetetlen szcenárió.

Ez szerintem nagyon alulértékelt, de súlyos tőkepiaci kockázat napjainkban.