A gazdasági kilátásokkal foglalkozó szakemberként déja vu érzésünk támadhatott az elmúlt napokban. Szomorú időszakot élünk, szomszédunkban tragikus és értelmetlen háború zajlik, melynek egyelőre nem látni a kimenetét, illetve azt sem, hogy meddig fog tartani. Szinte napra pontosan két évvel ezelőtt érkeztek a hírek a koronavírus pusztításáról. A járványhelyzetre széles körű lezárásokkal reagált a legtöbb európai ország, s az intézkedéseknek a gazdasági mutatókra gyakorolt hatásait csak találgatni tudtuk.
Most – a koronavírus-válságból éppen csak kilábalva – ismét rendkívüli körülmények között vagyunk, rengeteg kockázattal, melyeket a gazdasági előrejelzésekben nehéz számszerűsíteni. Mind az orosz, mind az ukrán export részesedése a teljes magyar exporton belül viszonylag alacsony, tehát ennek kiesése nem ütné meg érdemben a növekedést.
Ellenben az energiaválság súlyosbodásának, az esetleges energiaellátási problémák megjelenésének már komoly negatív hatásai lennének a magyar gazdaságra is. Az Oroszországra a háború kirobbantása miatt kivetett szankciók meglehetősen erősek, de erős Európa – különösen annak keleti részének – az orosz energiaszállításoktól való függősége is. Racionálisan nézve így egyik félnek sem érdeke, hogy leálljon a szállítás és a termelés Európa felé, de mivel éppen nem racionális időket élünk, marad a bizonytalanság.
A magyar gazdaságot – részben az erőteljes bérkiáramlás és a nagyvonalú fiskális transzferek nyomán – egyelőre hajtja a belső kereslet.
A tavalyi év végén mutatkozó vártnál pozitívabb teljesítmény áthúzódó hatásai az idei évre vonatkozóan kifejezetten erősek. Azonban a mostani krízis elhúzódása késeltetheti az ellátási feszültségek második félévre várt enyhülését. A nyersanyag- és energiaárak, illetve a szállítási költségek várhatóan tovább emelkednek, és magas szinten ragadhatnak be. Ráadásul a gazdaságnak az idén jóval magasabb kamatkörnyezetben kell működnie, miközben a várható fiskális konszolidáció – valószínűleg a visszafogottabb állami beruházásokon keresztül – is növekedést mérséklő hatásokkal jár.
Összességében elmondható, hogy az erős lendület, amivel indult az év, talán fenntarthatja az 5 százalék körüli GDP-növekedést, azonban a lefelé mutató kockázatok erősek, és minél inkább elhúzódik a háború, annál valószínűbb, hogy ezek a kockázatok materializálódni is fognak. Nem kizárt, hogy az idei év is a növekedési kilátások folyamatos újragondolásáról szól majd, akárcsak 2020.
Sajnos tovább nőttek az alapból magas inflációs kockázatok is. Bár nem is annyira régen még úgy látszott, hogy az idei évben a tavalyihoz hasonlóan 5 százalék körül alakul majd az éves átlagos infláció, ezen előrejelzések az év eleji átárazódásokat látva gyorsan módosultak. Az inflációt a tartósabban is magasan maradó energia- és nyersanyagárak mellett az élelmiszerek árainak várható további emelkedése is fűti.
Ezt tetézi még az extrém kockázatkerülés nyomán mutatkozó újabb jelentős forintgyengülés.
Eközben folyamatosan ott lebeg a kérdés, hogy az árstopok megszűnése mikor és mekkora addicionális inflációs hatásokat generál. Az energiakrízis nyomán már nem csak a járműüzemanyag-árakról van szó: egyre inkább fókuszban van az alacsonyan tartott háztartási gáz- és áramárak fenntarthatósága is. A piaci ár és a hatósági árak között egyre növekvő különbség az államháztartás várt konszolidációjával kapcsolatos bizonytalanságokat is fokozza.
Az emelkedő inflációs kockázatokra és a deviza gyengülésére a jegybank tovább fokozódó monetáris szigorításokkal reagálhat. Csütörtökön az irányadónak számító egyhetes betéti instrumentum kamatát 75 bázisponttal 5,35 százalékra emelték. A kamatpálya-előrejelzéseket tehát ismét át kell írni, s a korábban gondoltnál magasabban tetőző kamatpályával, akár 7 százalékot is elérő rövid kamatokkal kell már számolni. Bízunk benne, hogy ez elég lesz arra, hogy a forint árfolyamát rövid időn belül visszaterelje 370 alá az euróval szemben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.