A jó kávé fenntarthatósági kérdés
Nagyjából egymilliárdan fogyasztunk napi rendszerességgel kávét. Ehhez rengeteg ember összehangolt munkájára van szükség: a kávén 12,5 millió család megélhetése múlik, és nekik jellemzően a kávétermesztés jelenti a fő, vagy sokszor az egyetlen jövedelemforrást. Ebben a meglehetősen széles körben okoznak vissza-visszatérő aggodalmakat a kávé termelését és minőségét egyaránt fenyegető veszélyek. Az éghajlatváltozással járó aszályok, áradások és szélsőséges hőmérséklet-ingadozások miatt a meglévő kávétermő területek egyre kevésbé lesznek alkalmasak a kávétermesztésre. Megjelennek és elszaporodnak a kártevők és a betegségek, ez pedig a nem fenntartható gazdálkodási gyakorlatok elterjedését hozhatja, ami gyors és egyenes út a termőföldek kimerüléséhez.
További „járulékos” következmény az erdőirtások fokozódása a használhatatlanná vált termőterület pótlása érdekében. Becslések szerint 2050-re 10-20 millió hektárnyi erdő kerülhet veszélybe a kávétermelés miatt, átfogóbban szemügyre véve a helyzetet pedig még súlyosabb a kép: a globális erdőirtás elsődleges okozója a mezőgazdaság. És nem csupán ezzel veszi ki a részét a klímaváltozásból, az üvegházhatású gázok világszintű emissziójából is több mint egyharmados részt hasítanak ki maguknak az élelmezési rendszerek.
A jó hír az, hogy létezik megoldás: az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) legújabb jelentése egy igazán ígéretes lehetőséget vázol az éghajlati kockázatok csökkentéséhez.
Ez pedig az átállás a talajmegújító (regeneratív) mezőgazdasági gyakorlatokra, amelyekkel a megművelt területek nem pusztán újra egészségessé és termőképessé tehetők, hanem jó kondíciójuk hosszú távú megőrzésére is képessé válnának. A megközelítés lényege, hogy átgondolt megőrzéssel és rehabilitációval visszaadható a talaj egészsége. Például takarónövényekkel vagy árnyékot adó fákkal, amelyek – azon túl, hogy hűsítő menedéket nyújtanak a hőségben – növelik a talaj szervesanyag-tartalmát. Vagy az olyan természetes élőhelyek helyreállításával, amilyenek a folyópartok vagy az erodált lejtők. A talajmegújító gyakorlatok közé tartozik az organikus eredetű termesztőközeg és komposzt használata a kávéültetvényeken, az öntözés optimalizálása, vagy a klímaváltozásnak jobban ellenálló kávécserjék telepítése.
A biológiai sokszínűség helyreállításával és célzott megőrzésével jelentősen növelni lehet a talajok és a füves területek szénmegkötő és tárolóképességét, hozzásegítve a természetet ahhoz, hogy tegye a dolgát. Az egészséges talaj a legjobb eszköz a szén-dioxid megkötéséhez, ráadásul a regeneratív megközelítéssel sokkal jobbá válnak az esélyeink arra, hogy a világ bővülő népességét is képesek legyünk élelmiszerrel ellátni. Ezeken felül a kávé esetében speciális metszési technikákkal, valamint a betegségekkel szemben jobban ellenálló és az éghajlatváltozáshoz sikeresebben alkalmazkodó fajtákkal jobb minőség, így összességében magasabb és kiegyensúlyozottabb termelékenység érhető el az ültetvényeken. Ezáltal a kávétermesztésből élők is lényegesen kevésbé lennének kiszolgáltatva a klimatikus viszonyok változásából fakadó következményeknek, és elejét lehetne venni a talaj kizsigerelésének, ahogyan annak is, hogy erdős területeket kelljen művelés alá vonni.
A rossz gyakorlatok megváltoztatásával, a fenntarthatóság szempontjainak érvényre juttatásával óriási lépéseket lehetne tenni az élelmiszer-előállítási és -ellátási rendszerek átalakításának érdekében.
Ezért is döntött úgy a Nestlé, hogy 2025-re talajmegújító gyakorlatokat is alkalmazó farmokról szerzi majd be a Nescafé termékek alapanyagául szolgáló, már most fenntartható forrásból származó kávé 20 százalékát, majd öt év alatt 50 százalékra emeli ezt az arányt. Szintén 2030-ra mérsékeljük a mostani felére a kávétermeléshez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátást, megalapozva azt, hogy 2050-re elérjük a nettó zéró kibocsátási szintet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.