Gyökeres fordulat

Szignifikáns fordulatot okozott a hazai és az európai gazdasági kilátásokban az energiaárak, különösen a gáz- és áramárak elmúlt másfél hónapban tapasztalt meredek visszaesése, amit a hangulati és bizalmi indexek óvatos javulása is tükröz. Az enyhe tél és az ipari, lakossági, kormányzati fogyasztók elkezdődött alkalmazkodása miatt érdemben visszaesett a gázfogyasztás, ami az európai gáztározók magas feltöltöttségi szintjéhez vezetett, messze meghaladva a szezonálisan megszokott értéket. A gázellátást az Európában megjelenő óriási LNG-kínálat is javította. A kedvező helyzethez a karbantartást követően a francia atomerőművek termelésbe állása is hozzájárult, így Franciaország újra áramexportőr lett. Mindezzel együtt elhárult az akut európai energiaválság rémképe, így nem volt szükséges érvénybe léptetni a vészhelyzeti intézkedéseket egyes energiaigényes, nagy földgázigényű ágazatok kényszerű leállításával. Ennek következtében pedig az európai gazdaságokban várt recesszió is jóval enyhébb lehet a tavaly őszi várakozásokhoz képest, sőt, megjelentek olyan előrejelzések is, hogy a recesszió akár el is maradhat. 

Az energiaárak enyhülése a hazai gazdaságban először a külkereskedelmi adatokban hozhat változást, mivel fordulat következhet be a cserearányok alakulásában. Az energiaegyenleg romlása már 2021 során mintegy 3,6 milliárd euróval csökkentette a külkereskedelmi többletet, tegyük hozzá, hogy ebben részben szerepet játszott a Covid-válság után helyreálló gazdaság magasabb energiaigénye is, de részben már a cserearányok romlása okozta. 2022-ben azonban már döntően a cserearányok drámai mértékű romlása okozta az energiaszámla hiányának mélyülését, ami az első tíz hónapban elérte a 13,5 milliárd eurót, közel 8,6 milliárd euróval meghaladva 2021 időarányos részét. 

Az európai energiaárak tavaly december közepe óta elindult zuhanása az idei év elejéig is kitartott, jelenleg a tavalyinál alacsonyabb szinteken kezdenek stabilizálódni, bár a háború előtti szinteket továbbra is jócskán meghaladják. A holland tőzsdén jegyzett, európai irányadó egy hónapos határidős gázár az egy évvel ezelőtti szintet 21 százalékkal, a tavalyi átlagot 51,5 százalékkal múlja alul az idei év eddig eltelt időszakában. A hazai áramtőzsdén jegyzett másnapi zsinórár ugyanezen időszak alatt 24,1, valamint 46,2 százalékkal kerül kevesebbe. A hazai kőolajimportban vezető szerepet betöltő orosz Ural típusú kőolajkeverék ára 33,3, illetve 29,9 százalékkal alacsonyabb. Noha – a múlt év szélsőséges ármozgásait, a kiszámíthatatlan eseményeket, valamint a számos, továbbra is bizonytalanságot okozó tényezőt figyelembe véve – korai kijelentéseket tenni az energiapiac idei várható alakulásáról, a jelenlegi árakon a külkereskedelmi egyenleg becsléseink szerint 7-8 milliárd euró javulást is mutathatna idén, ami jóval nagyobb mértékű javulás a jelenlegi prognózisokhoz képest. Ilyen mértékű javulás esetén – más tényezőket is figyelembe véve – a külkereskedelmi hiány majdnem teljesen eltűnhetne, a folyó fizetési mérleg hiánya pedig töredékére csökkenhetne. Ennek pedig a hazai gazdaság kockázati megítélésének markáns javulását kellene eredményeznie.

Az energiaárak kedvező irányú változása az inflációs fordulatot is előrevetíti. Ez eleinte az ipari termelői árakban fog jelentkezni, ami a következő hónapokban meredeken csökkenhet. Azok a vállalkozások, amelyek rövid távú vagy napi elszámolású szerződéssel rendelkeznek, már érezhetik az energiaárak visszaesésének hatását, a költségek csökkenése pedig némi késéssel a fogyasztói árakban is megjelenhet. Ha az energiaárak stabilan alacsonyan alakulnak, év közben a háztartási energiaárak csökkentésére is sor kerülhet, miután a gáztározókból kikerül a tavalyi, magas áron beszerzett földgázkészlet. Ez pedig érdemben lehúzhatja a fogyasztói árindexet is, mivel a háztartási energiaárak szeptembertől – amikor kikerül a bázisból a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti emelése – éves alapon visszaesést mutathatnak. Ennek hatására az idei évre várt infláció is alulmúlhatja a prognózisokat. 

Az előbbiek alapján, ha az energiaárak a tavalyi szintet jóval alulmúlják, a gazdasági növekedésre felfelé mutató pozitív kockázatot jelentenek. Egyrészt a leállított vállalkozások és intézmények gyorsabban újraindíthatják termelésüket, szolgáltatásaikat. Másrészt a fogyasztók elkölthető jövedelme nőhet, ha sor kerül a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti csökkentésére. Az államháztartásra nehezedő nyomást is enyhíthetik az alacsonyabb energiaárak, mivel a vállalkozásokat, a háztartásokat, valamint a költségvetési intézmények rezsiköltségeit célzó támogatások is mérséklődhetnek idővel, miután felhasználásra került a tavaly magas áron beszerzett földgázkészlet. Összességében tehát a gazdaság szinte minden mutatója nagyobb mértékben javulhat a jelenlegi várakozásokhoz képest.