Zöldfinanszírozás barna szektoroknak is
Bár tudjuk, hogy a zöldfinanszírozás megjelenése a vállalati világban az egyik legerősebb motiváció a zöldítésre, a bankok zöldhitelezési és -kibocsátási gyakorlatát sok kritika éri, mondván, hogy emiatt pont azok a nagy kibocsátók („barna cégek”) nem jutnak kedvező finanszírozáshoz, amelyek a legtöbbet tehetnének a kibocsátás csökkentése érdekében. Létezik azonban a zöldfinanszírozásnak egy formája, amely részben ennek az anomáliának a megszüntetésére jött létre, és ez a fenntarthatósági célhoz kötött hitelezés vagy kötvénykibocsátás.
A kritikusoknak igazuk van abban, hogy több, régebben létező pénzügyi technika nem húzható rá a barna cégekre. Ennek két oka lehet: az ilyen pénzügyi termékek vagy teljesen zöldprojektekre vannak szabva, vagy olyanokra, amelyeknél a kibocsátás magánál a hitelezettnél keletkezik. A barna cégek azonban gyakran nem tudnak megfelelni ezeknek a kritériumoknak. Gondoljunk csak egy olajcégre, amely javítani szeretné egy üzemanyag összetételét olyan formában, hogy a felhasználása 5 százalékkal kisebb szén-dioxid-kibocsátással járjon, 5 százalékkal csökkentve így a Scope 3 (azaz a társaság értékláncában keletkező) szén-dioxid kibocsátását. Ez nem lenne finanszírozható zöldhitelből, zöldkötvényből, de a hatása nemzetgazdasági szinten lehet sokkal nagyobb, mint ha ebből a pénzből elektromos autóra cserélné a saját flottáját az adott cég.
A fenntartható pénzügyi termékek típusai
- A zöld hitelek és -kötvények olyan források, amelyeket a cégek dokumentált módon zöldcélokra, -beruházásokra vonhatnak be. Ezek célja tehát konkrét zöldberuházás, -tevékenység finanszírozása, de nem költhető el például egy nem zöldtevékenység javítására.
- A társadalmi hitelek és kötvények célja olyan társadalmi célok finanszírozása, amelyek erősítik a társadalmi kohéziót, mint például a megfizethető lakhatás támogatása.
- A fenntarthatósági hitelek és kötvények olyan célra használhatók fel, amelyek egyaránt szolgálják a környezeti és a társadalmi célok elérését.
Ezekhez képest a fenntarthatósági célhoz kötött hitelek és kötvények (sustainability linked loan/ bond, rövidítve SLL/SLB) úgy működnek, hogy a társaság által kitűzött releváns és ambiciózus célok elérése esetén a fizetendő kamat vagy kupon alacsonyabb. Ezek a finanszírozási formák tehát szigorúan az eredményre fókuszálnak, így az ehhez szükséges beruházás, feladat megvalósításában szabad keze van a társaságnak.
A fenntarthatósági célhoz kötött hitelek, kötvények igénybevételéhez a társaságnak rendelkeznie kell a fenntarthatósági startégiájával összhangban lévő SLL/SLB keretrendszerrel. Ennek felépítését és tartalmát alapvetően kétfajta sztenderd alapján lehet elkészíteni.
A piacon legmeghatározóbb ICMA – Sustainability-Linked Bond Principles (SLBP) iránymutatást kínál a kötvénykibocsátók számára, és öt tématerület mentén határozza meg azokat a strukturális jellemzőket, közzétételi javaslatokat, amelyeket figyelembe kell venni. (Figyelem! A sztenderd idén ráncfelvarráson esett át, annak is érdemes tanulmányozni, aki korábban esetleg nem fért bele.)
- KPI-ok kiválasztása
- A fenntarthatósági teljesítménycélok (SPTs) kalibrálása
- A kötvény karakterisztikája
- Jelentéstétel
- Ellenőrzés
A keretrendszer elvárása, hogy a kibocsátók nyilvánosan kommunikáljanak a KPI-okról, és részletesen indokolják azok lényegességét a vállalat szempontjából. Fontos, hogy a hiteles és releváns KPI-nak egyértelműen igazodnia kell a kibocsátó fenntarthatósági és üzleti stratégiájához, és egyben olyan környezeti, társadalmi vagy vállalatirányítási célokat kell ösztönöznie, amelyek nagy jelentőségűek a kibocsátó jelenlegi és/vagy jövőbeli működései kapcsán. Mindemellett a teljesítménymutatóknak számszerűsíthetőknek, külső fél által ellenőrizhetőknek és saját iparágukon belül összehasonlíthatóknak kell lenniük.
A KPI-ok kiválasztásán túl a fenntarthatósági teljesítménycélok (SPTs) kalibrálásának folyamata is kulcsfontosságú a kötvény, hitel strukturálásához.
Ez adja magát az ambíciót, és határozza meg azt a kibocsátási szintet, amelyet a kibocsátó, a hitelezett vállal. A zöldre mosás elkerülésének érdekében az SLBP szigorú elvárásokat támaszt a teljesítménycélok kalibrálásánál, és a harmadik fél általi minősítés is elvárás. A kritériumok között be kell mutatni, hogy a meghatározott cél lényeges, túlmutat a szokásos üzletmenetben rejlő javuláson, összhangban áll a társaság általános stratégiai céljaival, és ha lehetséges, valamely külső referenciaértékhez legyen kapcsolható, vagy legalább benchmarkszempontok szerint egyértelműen definiálható legyen.
Ezek a lépések döntő fontosságúak, hiszen a kötvény alapvető jellemzője, hogy a kupon mértéke annak függvényében változik, ahogy a kiválasztott célt a kibocsátó teljesíteni tudja. A célok teljesülése esetén az előre meghatározott kupont fizeti az adott kötvény, azonban nem, vagy részleges teljesítés esetén a befektetőt előre meghatározott, magasabb kamattal kell kompenzálni.
| Chile volt az az ország, amely elsőként bocsátott ki szuverén SLB-t 2022-ben annak érdekében, hogy energetikai átállásának elősegítését finanszírozza. Az SLB két KPI-t határozott meg, amelyek az ÜHG- (üvegházhatású gáz) kibocsátásra és a nem hagyományos megújulóenergia-termelés részesedésére fogalmaztak meg konkrétabb célkitűzéseket. 2023 júniusában a keretrendszer újabb KPI-jal bővült ki, amelyben fontos társadalmi célt határoztak meg, mégpedig a nők szerepét az igazgatósági tanácsokban igyekszik növelni, elősegítve a nemek közötti egyenlőséget. |
A fenntartható pénzügyi termékek piaci trendjei
A fentiekben bemutatott pénzügyi termékek volumene esetében a 2019–2021-es időszakban nagyon jelentős növekedés volt látható, ám 2022-ben a geopolitikai és a makrogazdasági kockázatok növekedése, valamint a jócskán megemelkedő kamatkörnyezet globálisan nem kedvezett a hosszú távú finanszírozásoknak. A piaci adatok alapján látható, hogy például a kötvénypiacon belül a fenntartható adósságinstrumentum-kibocsátások teljes kötvénykibocsátáshoz mért aránya 2018-tól folyamatosan növekszik, annak ellenére is, hogy 2022-ben a teljes kötvénypiaci kibocsátás csökkent. 2018-ban a korábban bemutatott pénzügyi instrumentumok aránya 4 százalék volt, ami 2022-re 13 százalékra növekedett, 2023-ban pedig 14–16 százalék közé várják a piaci szereplők.
A fenntartható pénzügyi termékeken belül 2021-re az SLB/SLL termékek volumene nagyon jelentősen növekedett (ennek volt a legnagyobb arányú az emelkedése), ám egy-két esetben a greenwashing (zöldre mosás) felmerülő gyanúja piaci nehézségeket okozott.
Ennek kapcsán különösen fontos figyelni a megfelelő reputációval rendelkező külső minősítő, verifikáló megbízására az SLL- és SLB-termékekhez kapcsolódó – korábban bemutatott – független ellenőrzésre, mivel ezzel a befektetők felé erősíthető a bizalom és a transzparencia. Ennek eszköze lehet az SPO helyett például az alaposabb tanúsítás (assurance/audit) elvégzése.
A fenntarthatósági célhoz kötött hitelek, kötvények kedvezők lehetnek mind finanszírozói, mind kibocsátói és hitelfelvevői oldalról. A kibocsátók, adósok kedvezőbb kamatot tudnak elérni ezen finanszírozási formával, míg a finanszírozók számára a kockázatok alacsonyabbak lehetnek. A fenntarthatóságra figyelő ügyfelek jellemzően pénzügyileg, üzletileg is tudatosabbak, így az elemzéseink szerint a csődvalószínűségük alacsonyabb lehet, ráadásul a fenntarthatóság elérését támogató eszközök értékesítése is egyszerűbb, így egy esetleges bedőlés esetén a veszteség is alacsonyabb. A kedvező finanszírozási lehetőségek kihasználásához kiemelten fontossá vált a greenwashing elkerülése, a finanszírozók bizalmának elérése, így kiemelt jelentősége van az SLL/SLB keretrendszer tudatos és alapos összeállításának, továbbá a jó reputációval rendelkező külső minősítők megbízásának.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.