Zöldfinanszírozás barna szektoroknak is

Bár tudjuk, hogy a zöldfinanszírozás megjelenése a vállalati világban az egyik legerősebb motiváció a zöldítésre, a bankok zöldhitelezési és -kibocsátási gyakorlatát sok kritika éri, mondván, hogy emiatt pont azok a nagy kibocsátók („barna cégek”) nem jutnak kedvező finanszírozáshoz, amelyek a legtöbbet tehetnének a kibocsátás csökkentése érdekében. Létezik azonban a zöldfinanszírozásnak egy formája, amely részben ennek az anomáliának a megszüntetésére jött létre, és ez a fenntarthatósági célhoz kötött hitelezés vagy kötvénykibocsátás. 

A kritikusoknak igazuk van abban, hogy több, régebben létező pénzügyi technika nem húzható rá a barna cégekre. Ennek két oka lehet: az ilyen pénzügyi termékek vagy teljesen zöldprojektekre vannak szabva, vagy olyanokra, amelyeknél a kibocsátás magánál a hitelezettnél keletkezik. A barna cégek azonban gyakran nem tudnak megfelelni ezeknek a kritériumoknak. Gondoljunk csak egy olajcégre, amely javítani szeretné egy üzemanyag összetételét olyan formában, hogy a felhasználása 5 százalékkal kisebb szén-dioxid-kibocsátással járjon, 5 százalékkal csökkentve így a Scope 3 (azaz a társaság értékláncában keletkező) szén-dioxid kibocsátását. Ez nem lenne finanszírozható zöldhitelből, zöldkötvényből, de a hatása nemzetgazdasági szinten lehet sokkal nagyobb, mint ha ebből a pénzből elektromos autóra cserélné a saját flottáját az adott cég.

A fenntartható pénzügyi termékek típusai 

• A zöld hitelek és -kötvények olyan források, amelyeket a cégek dokumentált módon zöldcélokra, -beruházásokra vonhatnak be. Ezek célja tehát konkrét zöldberuházás, -tevékenység finanszírozása, de nem költhető el például egy nem zöldtevékenység javítására.
• A társadalmi hitelek és kötvények célja olyan társadalmi célok finanszírozása, amelyek erősítik a társadalmi kohéziót, mint például a megfizethető lakhatás támogatása.
• A fenntarthatósági hitelek és kötvények olyan célra használhatók fel, amelyek egyaránt szolgálják a környezeti és a társadalmi célok elérését.

Ezekhez képest a fenntarthatósági célhoz kötött hitelek és kötvények (sustainability linked loan/ bond, rövidítve SLL/SLB) úgy működnek, hogy a társaság által kitűzött releváns és ambiciózus célok elérése esetén a fizetendő kamat vagy kupon alacsonyabb. Ezek a finanszírozási formák tehát szigorúan az eredményre fókuszálnak, így az ehhez szükséges beruházás, feladat megvalósításában szabad keze van a társaságnak. 

A piacon legmeghatározóbb ICMA – Sustainability-Linked Bond Principles (SLBP) iránymutatást kínál a kötvénykibocsátók számára, és öt tématerület mentén határozza meg azokat a strukturális jellemzőket, közzétételi javaslatokat, amelyeket figyelembe kell venni. (Figyelem! A sztenderd idén ráncfelvarráson esett át, annak is érdemes tanulmányozni, aki korábban esetleg nem fért bele.) 

1. KPI-ok kiválasztása
2. A fenntarthatósági teljesítménycélok (SPTs) kalibrálása
3. A kötvény karakterisztikája
4. Jelentéstétel
5. Ellenőrzés 

A keretrendszer elvárása, hogy a kibocsátók nyilvánosan kommunikáljanak a KPI-okról, és részletesen indokolják azok lényegességét a vállalat szempontjából. Fontos, hogy a hiteles és releváns KPI-nak egyértelműen igazodnia kell a kibocsátó fenntarthatósági és üzleti stratégiájához, és egyben olyan környezeti, társadalmi vagy vállalatirányítási célokat kell ösztönöznie, amelyek nagy jelentőségűek a kibocsátó jelenlegi és/vagy jövőbeli működései kapcsán. Mindemellett a teljesítménymutatóknak számszerűsíthetőknek, külső fél által ellenőrizhetőknek és saját iparágukon belül összehasonlíthatóknak kell lenniük. 

Ez adja magát az ambíciót, és határozza meg azt a kibocsátási szintet, amelyet a kibocsátó, a hitelezett vállal. A zöldre mosás elkerülésének érdekében az SLBP szigorú elvárásokat támaszt a teljesítménycélok kalibrálásánál, és a harmadik fél általi minősítés is elvárás. A kritériumok között be kell mutatni, hogy a meghatározott cél lényeges, túlmutat a szokásos üzletmenetben rejlő javuláson, összhangban áll a társaság általános stratégiai céljaival, és ha lehetséges, valamely külső referenciaértékhez legyen kapcsolható, vagy legalább benchmarkszempontok szerint egyértelműen definiálható legyen. 

Ezek a lépések döntő fontosságúak, hiszen a kötvény alapvető jellemzője, hogy a kupon mértéke annak függvényében változik, ahogy a kiválasztott célt a kibocsátó teljesíteni tudja. A célok teljesülése esetén az előre meghatározott kupont fizeti az adott kötvény, azonban nem, vagy részleges teljesítés esetén a befektetőt előre meghatározott, magasabb kamattal kell kompenzálni. 

A fenntartható pénzügyi termékek piaci trendjei 

A fentiekben bemutatott pénzügyi termékek volumene esetében a 2019–2021-es időszakban nagyon jelentős növekedés volt látható, ám 2022-ben a geopolitikai és a makrogazdasági kockázatok növekedése, valamint a jócskán megemelkedő kamatkörnyezet globálisan nem kedvezett a hosszú távú finanszírozásoknak. A piaci adatok alapján látható, hogy például a kötvénypiacon belül a fenntartható adósságinstrumentum-kibocsátások teljes kötvénykibocsátáshoz mért aránya 2018-tól folyamatosan növekszik, annak ellenére is, hogy 2022-ben a teljes kötvénypiaci kibocsátás csökkent. 2018-ban a korábban bemutatott pénzügyi instrumentumok aránya 4 százalék volt, ami 2022-re 13 százalékra növekedett, 2023-ban pedig 14–16 százalék közé várják a piaci szereplők.

Ennek kapcsán különösen fontos figyelni a megfelelő reputációval rendelkező külső minősítő, verifikáló megbízására az SLL- és SLB-termékekhez kapcsolódó – korábban bemutatott – független ellenőrzésre, mivel ezzel a befektetők felé erősíthető a bizalom és a transzparencia. Ennek eszköze lehet az SPO helyett például az alaposabb tanúsítás (assurance/audit) elvégzése. 

A fenntarthatósági célhoz kötött hitelek, kötvények kedvezők lehetnek mind finanszírozói, mind kibocsátói és hitelfelvevői oldalról. A kibocsátók, adósok kedvezőbb kamatot tudnak elérni ezen finanszírozási formával, míg a finanszírozók számára a kockázatok alacsonyabbak lehetnek. A fenntarthatóságra figyelő ügyfelek jellemzően pénzügyileg, üzletileg is tudatosabbak, így az elemzéseink szerint a csődvalószínűségük alacsonyabb lehet, ráadásul a fenntarthatóság elérését támogató eszközök értékesítése is egyszerűbb, így egy esetleges bedőlés esetén a veszteség is alacsonyabb. A kedvező finanszírozási lehetőségek kihasználásához kiemelten fontossá vált a greenwashing elkerülése, a finanszírozók bizalmának elérése, így kiemelt jelentősége van az SLL/SLB keretrendszer tudatos és alapos összeállításának, továbbá a jó reputációval rendelkező külső minősítők megbízásának.