A koronavírus elleni védekezés okozta gazdasági leállás, a járvány elleni védekezés egészségügyi és gazdasági költségei teljesen átírták az idei költségvetés kilátásait, magát az idei büdzsét és a jövő évi költségvetés tervezési alapjait is. Nyilvánvaló, hogy a gazdaság tervezett növekedése helyett bekövetkező gazdasági visszaesés számottevően érinti a költségvetés bevételi oldalát, ezért önmagában a hiány mértékét is. Ezenkívül a védekező lépések többletkiadásokat, az adókedvezményeken keresztül egyes adónemekben kisebb bevételt generálnak.
Ez utóbbiak fedezetét túlnyomórészt költségvetési átcsoportosításokkal, valamint egyes szektorokra kivetett különadókkal teremti meg a kormány, így összességében a gazdaságvédelmi terv alig növeli a hiányt, azaz alig hoz fiskális élénkítést.
A gazdaságélénkítésben döntően a monetáris politika, az állami (MFB, Eximbank) és jegybanki stimulusok játszanak szerepet. A költségvetés egyes tételeit, fejezeteit jelentősen átrendezték, összevonásokra került sor, emiatt a korábbiakhoz képest nehezebb viszonyítani. Ezért döntően a főbb adónemek bevételi terveire összpontosítunk: vajon a 2021. évi terv mennyire megalapozott bevételi szempontból? Kiindulópontnak a bevételek tavalyi megvalósulását vettük, mivel az idei bevételi terveket felülírta a járványhelyzet.
Az idei év bevételi előirányzatait a költségvetési törvény tavaly tavaszi tervezésekor fektették le. Tavaly azonban a főbb adónemek bevételei felülteljesítették az előirányzatokat, köszönhetően a vártnál gyorsabb, 4,9 százalékos GDP-növekedés kedvező hatásainak. Magasabb lett a viszonyítási bázis, ennek következtében az eredeti terveknek megfelelő idei gazdasági növekedés esetén könnyen teljesülhettek volna a kitűzött célok.
A koronavírus negatív hatásai miatt természetesen nem várható a kitűzött célok teljesítése, a kérdés az, hogy mennyivel maradhatnak el a tervektől az adóbevételek.
Fotó: Shutterstock
Az első négy hónap pénzforgalmi adatai alapján egyelőre nincs ok túlzott aggodalomra. Időarányosan megközelítik, egyes esetekben kissé meg is haladják az évközi teljesítést a befolyó bevételek, annak ellenére, hogy április végéig már másfél hónap telt el a korlátozó intézkedések bevezetése óta. Az áfa- és szja-bevételek még áprilisban is felülmúlták az egy évvel ezelőtti szintet, csupán lassulást mutatott a növekedési ütem. A korlátozó intézkedések fokozatos és részleges enyhítésével pedig egyes ágazatok már májusban elkezdték érdemben mérsékelni a visszaesést, így a gazdaság túljutott a mélyponton, a munkaerőpiac és a fogyasztás stabilizálódhat, egyes szakmákban – oktatás, egészségügy – pedig további béremelések várhatók. Látva a fényt az alagút végén, a vállalatok is könnyebben dönthetnek kedvezményes hitelek igénybevétele, illetve beruházást és versenyképességet támogató állami programokban való részvétel mellett, ami megalapozhatja a kilábalást. Így a bevételek idei elmaradása az eddig látottak alapján nem tűnik számottevőnek, ami kedvező alapot adhat a bevételek jövő évi teljesüléséhez.
A kormány jövő évi 4,8 százalékos növekedési előrejelzése felülteljesülhet, döntően a bázishatások miatt. Ez különösen szembetűnő lesz a jövő év második negyedében, és az idei második negyedévi visszaesés mértékétől függően akár két számjegyű is lehet.
Ha jövőre minden korlátozó intézkedést feloldanak – alapfeltételezésünk szerint a koronavírus-járvány a meglévő gyógyszerekkel már az idén ősszel kezelhető lesz, a jövő év elejére pedig a több mint száz folyamatban lévő vakcinakutatás már eredményre vezethet –, akár a 6 százalék feletti növekedés is elérhető.
Ezzel két év alatt mintegy 3 százalékkal bővülhet a gazdaság, ami átlagosan másfél százalékos növekedés, az elmúlt három év 5 százalékos átlagához képest érdemben lassulva. Két év alatt kumuláltan 6,5–7 százalékos lehet az infláció, a nominális növekedés tehát megközelítheti a 10 százalékot, csakúgy, mint a jövő évre tervezett áfabevétel növekedése vagy az szja kissé magasabb ütemű növekedése 2019-hez képest.
Egy esetleges második járványhullám természetesen kockázatot jelenthet. Azonban a jelenlegi védekezési eszközökkel és gyakorlattal, valamint egyes ígéretes meglévő gyógyszerekkel és terápiás módszerekkel már kezelhetőbb lesz, ezért újabb, márciusban látott lezárásokra már nem számítunk, legfeljebb a további enyhítéseket halaszthatják el. Pozitív kockázat ugyanakkor az elhalasztott fogyasztás fokozatos megjelenése – ami bizonyos területeken akár gyorsíthatja is a kilábalást – azok részéről, akik esetében megmaradt vagy emelkedett a jövedelem, mivel az elmúlt másfél hónapban a korlátozások miatt növelhették a megtakarításaikat. Bizonyos kiadásokra – fesztiválok, vásárok, nagyobb rendezvények, koncertek, enyhülő, de bizonyos úti célok esetében még mindig korlátozott lehetőségek – pedig továbbra sem lesz szükség, így az ezekre a szolgáltatásokra félretett összegek máshol jelenhetnek meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
