Túl sok a vitatott ajánlat

A tavaly lefolytatott több mint 3400 közbeszerzési eljárás során 750 jogvita indult, a legtöbb – miként az elmúlt években is – az önkormányzatok és intézményeik ellen. A beszerzők e csoportját érintik a nagy értékű, rendszerint európai uniós, illetve hazai támogatásból megvalósított közbeszerzések, amelyeket érthetően fokozott figyelemmel kísér a közvélemény, és amelyekben az ajánlattevők számára is igen fontos a sikeres részvétel, hiszen alapvetően meghatározza a közbeszerzési piacon való részesedésüket – tájékoztatta a Világgazdaságot Deli Betty, a közbeszerzési döntőbizottság elnöke. Elmondta: a jogviták tárgya változatos, szinte valamennyi ajánlatkérői döntésre kiterjedhet. Gyakoriak például az ajánlati és részvételi felhívással kapcsolatos jogsértések, és az is tapasztalható, hogy az ajánlatkérők esetenként a nyilvánosan közzétett felhívás tartalmával ellentétes előírásokat rögzítenek a dokumentációban.

Sok kifogást nyújtanak be amiatt, hogy az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatáshoz vagy irreális kötelezettségvállaláshoz kapcsolódik. Az ajánlatkérő, ha ilyen visszásságot észlel, nem nyilváníthatja automatikusan érvénytelennek a pályázati anyagot. Ez esetben köteles indoklást kérni a pályázótól, akinek objektív magyarázattal kell szolgálnia, hogy a vállalást képes teljesíteni. Ennek elmulasztása nem kis rizikóval jár, hiszen megtörténhet, hogy az ajánlatkérő csak utóbb, már a szerződés teljesítése során szembesül annak megvalósíthatatlanságával – figyelmeztetett a döntőbizottság elnöke. Hozzátette: az ajánlatkérőtől egyébként bizonyos beszerzési területeken – például építési beruházásoknál vagy őrzés-védelmi szolgáltatásoknál – igen nagy szakmai felkészültséget igényel, hogy észlelje az ajánlat kirívó tartalmi elemeit.

Két éve léptek hatályba azok a rendelkezések, amelyek lehetővé teszik, hogy az ajánlattevők más szervezet erőforrásaira támaszkodva is igazolják pénzügyi, gazdasági és műszaki, szakmai alkalmasságukat. Az igazolási mód azonban elég sok vitára ad okot. A jogalkalmazók szerint – az egységes jogértelmezés érdekében – célszerű lenne az idevágó szabályozás felülvizsgálata.

Deli Betty nyomatékosan felhívta a figyelmet arra is, hogy a közbeszerzési eljárás során megkötött szerződést a nyertes pályázó, illetőleg az ajánlatában megjelölt más személyek kötelesek teljesíteni. A döntőbizottság ugyanis nemegyszer észleli: némelyek úgy alakítják ki szerződéses kapcsolataikat, hogy azok felhasználásával később az általuk fővállalkozóként megnyert közbeszerzési munkát mással végeztetik el. Ez súlyos jogsértés, hiszen olyan szervezetek kerülnek szerződést teljesítő pozícióba, amelyek sem ajánlattevőként, sem alvállalkozóként nem voltak részesei a közbeszerzési eljárásnak – mondta a döntőbizottság elnöke.

A kiíró nem biztosította az ajánlattevő számára a törvény által megkövetelt esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot – állítja a vesztes fél.

A kiíró nem biztosította az ajánlattevő számára a törvény által megkövetelt esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot – állítja a vesztes fél.-->