Buenos Aires az elmúlt öt év átlagában 8 százalékos gazdasági növekedéssel kérkedhetett, ami – legfrissebb előrejelzések szerint – jövőre 2 százalékra lassul. Az Allianz Dresdner vezető közgazdásza ehhez hozzáveszi a 2008-ra várt 25 százalékos inflációt, és egyenesen stagflációról beszél.
Az argentin gazdaság növekedésében várható törést elemezve a Financial Times német nyelvű kiadása rámutat, hogy annak legfőbb okát a gazdaságpolitikában megfigyelhető kapkodásra kell visszavezetni.
Az országnak valójában minden oka meglenne, hogy bizakodással tekintsen a jövő elé, hiszen legfőbb kiviteli cikkei – az agrártermékek – iránt világszerte élénk kereslet tapasztalható, gyorsan emelkedő árszint mellett.
A kormány azonban – a „szegények megsegítésének” jelszavával – tovább emelte a kiviteli illetékeket, a legnagyobb volument képviselő két termény, a szója és a búza esetében például 35-ről 40 százalékra. Ehhez hozzávéve a belső adóterheket, van olyan gazdaság, amelynél az állami terhek aránya eléri a tiszta jövedelem 90 százalékát.
Az eredmény az, hogy a jó adottságokkal rendelkező agárágazat termelése csökkenni fog. Az utóbbi hónapokban, néhány nagyáruházban máris hiány volt tejből és húsból. A gyorsuló ütemű drágulás emellett felidézi a 90-es évek hiperinflációja által kiváltott félelmeket a lakosság körében, ezért, aki csak teheti, visszafogja a fogyasztását.
Történik mindez olyan időben, amikor a makrogazdasági viszonyok alapján pesszimizmusra valójában semmi ok sem lenne: az állami költségvetés még májusban is jelentős többlettel zárt, a valutatartalékok pedig – az évek óta megfigyelt jó exportteljesítménynek köszönhetően – 50 milliárd dolláros szintre ugrottak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.