Jön az uzsorások alkonya

Az elképzelés szerint ezáltal jelentősen visszaszorítanák az uzsorások lehetőségeit, hiszen a kölcsönt igénylők köre jelentősen szűkülne. A terv megvalósításához egy kölcsönzésre jogosult szervezetre van szükség. Ez a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány hálózata lehet, amely mikrohitelt kínálhat a pénzintézeti törvény szerint. Ehhez törvénymódosításokra sem lenne szükség.

A döntéseket a mikrohitel-bizottság hozná meg. A testületbe bevonnák az önkormányzatok képviselőit, ezáltal a kölcsönt igénylő családot ismerők bírálnák el az igénylést. Továbbá ha szükséges, akkor a közfoglalkoztatásba való bevonással megkönnyíthetnék a törlesztést is – magyarázta a folyamatot a miniszter asszony.

A kölcsön kamata gyakorlatilag a kezelési költséget fedezné, így a tervek szerint mindössze fél-egy százalék lenne. A tervek szerint a rendszeres szociális segélyezés átalakításának megfelelően 2009-től lesz majd felvehető a kedvezményes mikrohitel. Jelenleg a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány képviselői által kidolgozott tervezet tanulmányozása zajlik.
Kondorosi Ferenc, az Új rend és szabadság programért felelős kormánybiztos szerint a gyorskölcsönök túlzottan magas THM-szintje is nehéz helyzetbe sodorhatja a kiszolgáltatott embereket. A Világgazdaságnak elmondta, törvényi szintű jogszabályra és erős állami beavatkozásra van szükség a magas teljes hiteldíjmutatók miatt. Véleménye szerint meg kellene vizsgálni, milyen intézkedéseket lehet tenni a magas THM-szintek leszorítására. Elemzést igényel az a kérdés is, hogy törvény szabályozza a hiteldíjmutató maximális értékét.

A kormánybiztos a napokban elkezdte az egyeztetéseket Király Júliával, az MNB alelnökével és Felcsuti Péterrel, a bankszövetség elnökével a magas THM-szintet alkalmazó pénzügyi szolgáltató intézetekről. A szakemberek megállapították: általánosan értelmezve idegen a magyar jogtól a kamatplafon, mivel az sértené a versenyszabadságot. Felcsuti Péter azonban magánemberként nyilatkozva lapunknak elmondta: vannak olyan kamatszintek, amelyek már nem állnak összhangban a szolgáltatás értékével, és az üzleti erkölcs törvényébe ütköznek. Ezekben az esetekben a kormányzat már elgondolkodhat a központi szabályozáson.
A kamatmaximálás veszélye, hogy a piac által diktált helyett a plafonhoz tolja az árakat – mondta lapunknak Kováts Surd, a Gazdasági Versenyhivatal Termelő és Szolgáltató Ágazatok Irodájának irodavezető-helyettese. Mindemellett úgy véli, hogy az esetleges szigorítás nem feltétlenül kerülne az Alkotmánybíróság elé, mivel elképzelhető olyan szabályozás, amelyben nem a versenyérdekek kapnak prioritást egyéb szempontokkal szemben.

Mivel Magyarországon nincs kamatplafon, a pénzügyi vállalkozások megtehetik, hogy magas THM-szintet határozzanak meg – nyilatkozott a Világgazdaságnak Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvívője. A PSZÁF felügyeli a három, gyorskölcsönöket nyújtó pénzügyi szolgáltató intézetet is – a Provident, az Athlon és a KáPé vállalkozást –, és számos alkalommal ellenőrizte az intézmények hitelezési gyakorlatát. Mivel a hitelintézeti törvény nem rendelkezik az uzsoraplafonról, nem nagyon sikerül bizonyítani, hogy a szolgáltatók kihasználnák az ügyfelek helyzetét. Így pedig nem sok mindent tehet a felügyelet. A szóvivő azonban rámutatott: Franciaországban, Németországban és Lengyelországban van kamatsapka, Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban nincs, mivel az utóbbi országok álláspontja szerint az korlátozná a versenyt.

A legkiszolgáltatottabb réteg

A leginkább veszélyeztetettek a létminimumon vagy alatta élők. A Magyar Szociális Fórum felmérése szerint ma ez 3-3,5 millió embert jelent. Közel 1,2 millió a mélyszegénységben élők száma, akik napi ezer forintból élnek. A szegénység az összes háztartás 28 százalékát érinti, ám ez az arány a gyermekes háztartások esetében már 41, a három- vagy több gyermekes családok esetében pedig 60 százalék.

Szlovákia a kamatok felső határának törvény általi megszabásával kívánja kiszorítani a piacról a legális, illetve illegális uzsorakölcsön gyakorlatát. Az elképzelés szerint a jogszabály minden egyes hitelfajtánál külön kamatplafont állapítana meg, amely – az összes költséget beleszámítva – nem haladhatná meg az adott hiteltípus piaci átlagának kétszeresét. Ugyanakkor bizonyos speciális hiteleknél a kölcsönt folyósítót úgy védenék az inflációs veszélytől, hogy a szorzó nem kétszeres, hanem négyszeres lenne – írja a The Slovak Spectator. Szlovákia bankszektorának érdek-képviseleti szervei igen éles kritikával illették a tervezetet. Szerintük ugyanis az éppen a szándékolttal ellentétes hatást fog elérni. Pedig a javaslat összeállítása előtt a pozsonyi pénzügyi tárca piaci felméréseket végzett, s ezekből az derült ki, hogy a különböző legálisan nyújtott kölcsönökre felszámított kamatlábak 7 és 400 százalék között mozognak.

Példa kamatplafonra

Több európai országban is létezik kamatplafon az uzsorakölcsönökre annak érdekében, hogy megvédjék az ügyfeleket a túlzott eladósodottságtól és a kizsákmányoló kölcsönöktől. Belgiumban, Németországban, Lengyelországban és Olaszországban maximálják a kölcsönök kamatainak mértékét. Belgium a kölcsön mennyisége és a visszafizetési időszak függvényében szabályozza a hitelek részletfizetésének kamatait. Németországban nem lehet magasabb az uzsorakölcsönök kamata az adott szektorban jellemző piaci mérték kétszeresénél. Lengyelországban két éve vezették be a lakossági kölcsönök kamatmaximálását, amely négyszerese a jegybank mindenkori irányadó kamatának. Ezzel jelenleg a kamatok nem haladják meg a 22 százalékot. Az új intézkedések 20 ezer eurós kölcsönig vonatkoznak a pénzügyi szolgáltató intézetekre. Olaszországban a kölcsönök kamatai nem haladhatják meg a bankok és pénzügyi közvetítők mindenkori átlagos éves irányadó kamatlábainak 50 százalékát. Magyar szabályok

A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény határozza meg, mikor beszélhetünk uzsoraszerződésről, illetve feltűnő értékkülönbségről. E szerint a szerződés uzsorajellege megállapításának feltétele egyrészt a szerződéskötéskor fennálló aránytalan előny kikötése, másrészt a sérelmet szenvedett fél hátrányos helyzete és a helyzet kihasználásának célzata. Megtámadható a szerződés akkor is, ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné. Az uzsoraszerződés semmis. Mivel a büntető törvénykönyv az uzsora fogalmát nem tárgyalja, a rendőrség a fenyegetések alapján vagy a jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanújával indíthat eljárást. A sértettek ritkán tesznek feljelentést. Az uzsoratevékenység jogosulatlan pénzügyi szolgáltatásnak minősül, amely a Btk. alapján három évig tartó szabadságvesztéssel büntethető.

Borsodban akcióznak

A borsodi rendőrkapitányság nyomozói az év elején akciót indítottak a „szegénység vámszedői” ellen. Jelenleg 11 személy van előzetes letartóztatásban, egy házi őrizet alatt. A rendőrség fenyegetések alapján vagy jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanújával indíthat eljárást. A sértettek közül senki nem tett bejelentést, a rendőrség saját hatáskörben indított eljárást – mondta Gaskó Bertalan, a BAZ Megyei Rendőr-főkapitányság kommunikációs vezetője. Az áldozatok ugyanis csak a nagy helyi hatalmú „vállalkozóktól” tudnak legközelebb is hitelt kapni. Ha egy alacsony jövedelmű család szorult helyzetbe kerül, uzsorásoktól havi 50-100 százalékos kamatra kaphat pár tízezer forintot. Ha nem sikerül a törlesztés, akkor a kamatot újabb kamattal terhelik. Így fél év alatt akár félmilliósra duzzadhat a tartozás. Az elkövetők nemritkán ráteszik a kezüket a sértett szociális támogatására, s jelzáloghitelbe kényszerítik. A borsodi rendőrök ezért is üdvözlik a szociális kölcsön ötletét. -->