BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Minden az őstermelők biztosításáról

A tavaly év elején hatályba lépett jogszabály-módosítással valamennyi mezőgazdasági őstermelő biztosítottá vált, vagyis jogosult teljes körű társadalombiztosítási ellátásra. Biztosított személynek ugyan nem minősül, ám jogosult térítésmentes egészségügyi szolgáltatás igénybe vételére a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorú személy, a gazdálkodó család kiskorú tagja, az egyéb jogcímen biztosított, a saját jogú nyugdíjas, valamint az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a rá irányadó öregségi nyugdíj korhatárát betöltötte. A mezőgazdasági őstermelő biztosítási jogviszonyának feltétele ugyanakkor az is, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig összesen legalább húsz évnyi szolgálati időt szerezzen, vagyis a 2007. január 1-je előtt megszerzett és az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig még hátralévő idő együttesen elérje a húsz évet (a jogviszony időtartamáról lásd felsorolásunkat). A biztosítás természetesen megszűnik, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi gazdaságból vagy a közös őstermelésből. Szünetel az igazolvánnyal rendelkező mezőgazdasági őstermelő biztosítása arra az időtartamra, amely alatt értékesítési betétlapja nem érvényes - figyelmeztet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közleménye.

A mezőgazdasági őstermelő a biztosítási jogviszony létrejöttéről az őstermelői igazolvány igénylésével, illetőleg a családi gazdaság nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik a megyei vagy fővárosi földművelésügyi hivatalnak. A mezőgazdasági őstermelő a biztosítási kötelezettséget érintő adatokról a 08T1041-es nyomtatványon tesz bejelentést a biztosítási jogviszony létrejöttét megelőző napon, a biztosítási jogviszony megszűnését, a biztosítás szünetelését, illetve a szünetelés befejező időpontját 8 napon belül, szintén a 08T1041-es nyomtatványon kell bejelenteni. A biztosított mezőgazdasági őstermelő bevallási és járulékbefizetési kötelezettségének a 08058-as bevalláson, elektronikus úton negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig tesz eleget, és a járulékokat ugyaneddig a dátumig köteles befizetni az állami adóhatóságnál vezetett számlára.

A foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem kötelezett a bevallás és adatszolgáltatás benyújtására, ha a tárgyévet megelőző évben bevétele nem volt. Azaz, ha például 2007. évben nem volt ebből a tevékenységből bevétele, akkor 2008. évben sem bevallást benyújtani, sem járulékot fizetni nem kell, az egészségügyi ellátásra úgy is jogosult.

Egészségügyi hozzájárulás önálló tevékenységből származó bevétel után

 

Amennyiben az őstermelőnek van önálló tevékenységből származó bevétele, annak adóelőleg-alapként figyelembe vehető része után 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetésére köteles. Az átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányadó 25 százaléka. A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka. Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem és járulék alapjául szolgáló azon összeg, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékfizetési kötelezettség keletkezik. A biztosított mezőgazdasági őstermelőre is vonatkozik ez a mentesség, mégpedig addig az összegig, amely után járulékot fizet. A mezőgazdasági őstermelőt terhelő egészségügyi hozzájárulás alapját ennek megfelelően csökkenteni kell a mezőgazdasági őstermelő által fizetendő járulékok alapjával.

Foglalkoztatás esetén fizetendő járulékok

 

Foglalkoztatás alkalmi munkavállalási könyvvel

Alkalmi munkavállalási könyvvel történő foglalkoztatásnál a munkáltató közteherjegy lerovásával teljesíti nyugdíjbiztosítási járulék, a foglalkoztatót terhelő pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, egészségügyi hozzájárulás, munkaadói- és munkavállalói járulék befizetési illetve levonási, és a kifizetőre, munkáltatóra vonatkozó személyi jövedelemadózási kötelezettségét. (Az alkalmi munkavállaló nem lesz jogosult egészségügyi szolgáltatásra, így - ha egyéb jogcímen sem jogosult - az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás mellett is be kell jelentkeznie az APEH-hoz egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés érdekében.)
A munkáltatónak a munkavállaló munkába lépésekor - naponként - az AM könyvben a munkáltató neve és székhelye, adószáma vagy adóazonosító jele, a munkavégzés helye és napja, a munkakör, a kifizetendő munkadíj rovatokat kell kitölteni. A közteherjegy helyén a munkáltató aláírásával kell a munka megkezdésének a tényét igazolni, majd a munkavégzés befejezésekor kell naponta a közteherjegyet a megfelelő rovatba beragasztani és aláírással érvényesíteni.
A munkavállalónak a napi munkába lépést követő munkáltatói bejegyzések után az AM könyvet magánál kell tartania.
A munkáltatót az alkalmi foglalkoztatás esetén a társadalombiztosítási jogszabályokban előírt nyilvántartási és bejelentési kötelezettség nem terheli, viszont olyan nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza a munkavállaló adatait, az AM könyv sorszámát, a lerótt közteherjegy értékét, a nettó kifizetés összegét, valamint a munkavállaló aláírását.

 

Foglalkoztatás munkaviszonyban


A munkaviszonyban állók adatait a 08T1041-es nyomtatványon a munkaviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a munkaviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt be kell jelenteni az állami adóhatóságnál, a munkaviszony megszűnését pedig a megszűnést követő 8 napon belül. A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31-ig köteles a biztosított részére igazolást kiadni a tárgyévben fennállt biztosítási idő „tól-ig” időtartamáról, a levont járulékok (tagdíj) összegéről, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási járulék összegéről és azok alapjáról. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni. A biztosítottról nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartólapot is ki kell állítani, melyet fő szabályként a tárgyévet követő április 30-ig kell a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság részére megküldeni.
A munkavállalónak juttatott járulékalapot képező jövedelem után, de havonta legalább a minimálbér kétszerese után a foglalkoztató mezőgazdasági őstermelő 29 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet, melyből 24 százalék a nyugdíjbiztosítási-, 4,5 százalék a természetbeni egészségbiztosítási és 0,5 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék. A minimálbér kétszerese utáni járulékfizetés alól csak akkor van mentesség, ha a munkáltató a járulékbevallásban bejelentést tesz arról, hogy a munkavállalónak juttatott jövedelem a minimálbér kétszeresénél kevesebb.
A munkavállalótól le kell vonni 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási és 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a 9,5 százalék nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztári tag munkavállaló esetén 1,5 százalék nyugdíjjárulékot és 8 százalék tagdíjat).
A munkaadó a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, kereset, valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, személyi jövedelemadó köteles természetbeni juttatás, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka után 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni.
A járulékokat havonta a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell bevallani és megfizetni. A bevallást a mezőgazdasági őstermelő saját járulékaitól elkülönülten a 0808-as bevalláson elektronikus úton teljesíti. Az az őstermelő azonban, aki kizárólag alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező személyt foglalkoztat, nem kötelezett a foglalkoztatással összefüggésben havi elektronikus bevallás és adatszolgáltatás benyújtására.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.