BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Több bér a gyógyítóknak?

Azonnali intézkedéscsomagot kell kidolgozni az egészségügy humánerőforrás-hiányának a pótlására – mondta a Világgazdaságnak Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke annak kapcsán, hogy a szaktárca szakmai vitára bocsátotta az ágazat következő két évre szóló feladatainak a koncepcióját, s augusztus közepéig várja a véleményeket. A szövetség szerint olyan méreteket öltött az orvosok és a szakdolgozók elvándorlása, hogy azon a képzési keretszámok jövő évre tervezett növelése csak hosszabb távon segíthet. A betegellátás érdekében a pályaelhagyókat viszont sürgősen viszsza kell csábítani, ehhez jelentős jövedelememelésre van szükség – tette hozzá az elnök.
A tárca különféle számításokat végzett a bérek felzárkóztatására, ám annak kereteit a konvergenciaprogram és az egészségbiztosítási alap bevételei megszabják – fogalmazott Székely Tamás egészségügyi miniszter. Ám úgy látja: amennyiben jövőre is az idei évinek megfelelően alakulnak a tb bevételei és megtakarításai, s szufficites marad a kassza, lesz mód a béremelésre. Azt reméli, az egészségügyben dolgozók jövedelmi pozícióinak javításához partnert talál az ellenzéki képviselők körében is.
A szaktárca terve között szerepel a részmunkaidős és a rugalmas foglalkoztatás bevezetése, a pályára való visszaállítás „emlékeztető” képzéssel történő ösztönzése, valamint a szabadfoglalkozású orvoslás terjedésének támogatása. A kórházszövetség ezeket kiegészítő javaslata, hogy bizonyos feladatokat (röntgen, laboratóriumi munka) más diplomásokkal, például fizikusokkal, biológusokkal, gyógyszerészekkel oldjanak meg.
A minisztérium a szakmai és társadalmi szervezetek véleményét figyelembe veszi az általa kidolgozott kétéves koncepció szeptember elejére tervezett véglegesítésekor – mondta Székely Tamás. A humánerőforrás helyzetének a javítására tett javaslatai mellett támogatást remél a népegészségügyi programok felgyorsításában, hiszen adatok bizonyítják a daganatos, a szív-ér rendszeri betegségek és a következményes halálozások kirívó nagyságát. A miniszter szerint az egészséget nem csupán az egészségügyön, hanem az egyéneken is számon lehet kérni. Ezért az eddiginél erőteljesebb kampányt indítanak az emberek szemléletének megváltoztatása érdekében. Követendő mintává kell tenni az egészségtudatos magatartást, s a 16 éves korosztálynak „egészségérettségi” vizsgát kellene tenni az iskolákban.
A kétéves program a regionális egészségbiztosítási rendszer kialakításával is számol, ezt a Magyar Orvosi Kamara elnöke szükségtelennek és hátrányosnak tartja. Éger István ugyanis tart attól, hogy a földarabolt biztosítási rendszer később mégis az üzleti biztosítók irányába tolná el a szolidaritási elven nyugvó, egységes társadalombiztosítót, és ez számukra elfogadhatatlan. Az egységes tb képes a leghatékonyabban kezelni a forráshiányos egészségügyet – állítja Éger. Ám a szakminiszter úgy látja: a 160 kistérséghez közelebb kellene vinni a biztosítási ügyek intézését, s harmonizálni kellene a szükségletalapú betegellátást a gyógyintézmények finanszírozásával, erre jó megoldás lenne a regionális rendszer. Tervek szerint a biztosítóknak – a betegellátás zavartalansága érdekében – meghatározott kapacitásra kötelezően szerződniük kellene, ám amely kórházak vagy kórházi egységek nem felelnének meg a gyógyításhoz előírt minimumfeltételeknek, elesnének a tb-vel való szerződéstől. Ennek érdekében átdolgozzák a gyógyítási minimumfeltételeket is, s újra meghatározzák a súlyponti kórházi státus fogalmát.
Ez utóbbival egyetért a kórházszövetség elnöke is, aki úgy fogalmazott: az egyetemi klinikák mellett – a szükségleteknek megfelelően – azokat a súlyponti kórházakat kellene fejleszteni az uniós forrásokból, amelyek valóban a progresszív ellátás csúcsát jelentenék. Az ország mérete miatt nem biztos, hogy szükség van a jelenlegi 39 súlyponti kórházra. A miniszter szerint egyébként a kiemelt intézmények újradefiniálásánál az ágyszám mellett az ott végzett szakmai munkát, a beavatkozások, az esetek számát, a szükséges humán- és eszközerőforrást is meghatároznák. Ha ebben egyezségre jut a szakma, őszre kiírhatják a fejlesztési pályázatokat. Hamarosan felülbírálják és kiigazítják a hézagos gyógyítási protokollokat is, és az Egészségbiztosítási Felügyelet bevonásával, valamint a társadalombiztosító megerősített ellenőrző orvosi hálózatával vizsgálják a betegellátást.

Háziorvoslás

Duplájára kellene emelni a háziorvosi praxisok jelenlegi havi 600-700 ezer forint bruttó bevételét ahhoz, hogy megfeleljenek a velük szemben támasztott kihívásoknak – állítja az orvosi kamara elnöke.

Akkor garantálható a minőségi munka, a betegek definitív ellátása, ha a jelenleg kiégett és kiöregedett orvosi kar megújul, amely az egzisztencia garantálása nélkül illúzió.


Akkor garantálható a minőségi munka, a betegek definitív ellátása, ha a jelenleg kiégett és kiöregedett orvosi kar megújul, amely az egzisztencia garantálása nélkül illúzió. Kórházteszt Felmérik a kórházak humánerőforrás-helyzetét és gazdálkodását. Az ezt célzó kérdőívet a szaktárca, a Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete állította össze, amelyet tegnap küldtek el az intézményeknek.

A válaszokat augusztus végéig várja a szaktárca. Az egy éve készült felméréskor 62 milliárd forint volt az intézmények adóssága. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.