Hat százalékkal nőtt a szállítási teljesítmény az első félévben

A helyközi személyszállításban az utasok száma 3%-kal, az utaskilométerben mért teljesítmény 2%-kal bővült. Budapest-Ferihegy repülőtér utasforgalma – 2%-os növekedés eredményeként – 3,9 millió fő volt. A Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma közel 4%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban.

A szállított áruk tömege (160 millió tonna) a külkereskedelmi termékforgalom növekedésének is köszönhetően 3%-kal haladta meg a bázisidőszakit.

Belföldi viszonylatban a szállított áruk tömege 3%-kal nőtt, az áruszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye 1%-kal csökkent. A nemzetközi áruszállításban az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 9%-kal, a szállított árutömeg 4%-kal bővült a bázisidőszakhoz képest.

A közúti, csővezetékes és belvízi szállítás 5, 6 illetve 4%-os volumennövekedésével szemben a vasúti szállítás tömege 5%-kal csökkent. Az árutömeg 89%-át vasúton és közúton szállították; e két alágazat részesedése – a belvízi, a csővezetékes és a légi szállítás nemzetközi jellegéből adódóan – a belföldi viszonylatban még meghatározóbb (96%). Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény (26,6 milliárd árutonna-kilométer) 6%-kal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában: a közúti áruszállításban 9%-os, az összteljesítmény 15%-át adó csővezetékes és belvízi szállításban pedig 7, illetve 5%-os a növekedés. A vasúti szállítási alágazat teljesítménye (összteljesítmény 18%-a) 4%-kal csökkent a bázisidőszakihoz képest.

A vasúti áruszállítás teljesítménye a piac liberalizálása következtében megjelent új cégek növekvő száma ellenére is a 2006-os szinten maradt. A vasúti szállítás teret veszített a közúti áruszállítás ellenében.

A közúti áruszállítás teljesítménynövekedése elsősorban a szállítási ágazatokba sorolt vállalkozások teljesítményének tudható be, ugyanakkor nem elhanyagolható az egyéb ágazatok részesedése: a közúton szállított áruk tömegének 42%-át, az árutonna-kilométerben mért teljesítmények 20%-át ezen cégek saját árufuvarozási részlegei adják. Az egyéb ágazatokban tevékenykedő cégek árutonna-kilométerben való részesedése arányában azért kevesebb, mert főként saját vonzáskörzetükben szállítanak, kisebb távolságra.

A belvízi áruszállításban a Duna továbbra is lényeges szerepet játszik. A magyar lobogó alatt hajózó járművek részesedése az összes szállított áruból 13%, az összteljesítményből mintegy 10%. A magyarokon kívül főleg német (18%), ukrán (18%), osztrák, (15%), román (15%) és bolgár (9%) nemzetiségű hajók játszanak szerepet az áruszállításban a Duna magyarországi szakaszán. Az összes teljesítmény 2/3-a átmenő forgalom, 20%-a export, 14%-a import.

Budapest-Ferihegy repülőtér áruforgalma 33 ezer tonna volt, 1%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A helyközi személyszállításban az utasok száma 3%-kal, az utaskilométerben mért teljesítmény
2%-kal nőtt, úgy, hogy belföldön a teljesítmény 1%-kal bár mérséklődött, nemzetközi viszonylatban viszont – a légi személyszállításnak köszönhetően – 9%-kal emelkedett.

A belföldi távolsági személyszállításnál az autóbusz-forgalom súlya 80%, a nemzetközi szállításban pedig a légi közlekedésé a vezető szerep (76%), a vasút részesedése 14%, az autóbuszé 10%.