Nem élénkít az adócsomag

A korábbi kormányprogramok fényében viszont már azt is értékelik a szakértők, hogy a csomag nem tartalmaz a növekedést negatívan érintő elemeket. Bár korábban több szakértői javaslat is megfogalmazódott a gazdaság élénkítésére, ezek csak nyomokban köszönnek vissza a bemutatott programban.

Nem lehet pontosan tudni, hogy lesznek-e még egyéb – esetleg adónövelő – elemek is a bejelentett csomagban – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki igazgatója. Az irány, amelyet a program kijelölt, alapvetően helyes, de az arra szánt összeghez hasonlóan gazdaságélénkítő hatása is csekély mértékű lesz. Pozitívumként kell kiemelni a vállalati különadó eltörlését, amelyet eleve csak ideiglenes jelleggel vezettek be. Ez sok külföldi befektető számára jelentett visszatartó erőt a további források bevonásához, így most okozhat némi beruházásélénkülést – tette hozzá a kutatóintézet igazgatónője. Úgy azonban, hogy semmilyen kiadási tételhez nem nyúl a kormány, nagyobb élénkítés nem képzelhető el. Kedvezően értékelte a szakértő, hogy az áfakulcshoz – helyesen – nem nyúl a csomag, mivel az abból eredő inflációs többlet több kárt okozott volna, mint amennyi előny az adócsökkentésből származhatna.

Szintén a csomag korlátozott – nettó 150 milliárdos – méretére hivatkozva nem vár számottevő gazdasági hatást Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője sem. A szociális kiadások olyan jellegű változtatása, amely érdemben növelné a versenyképességet, várhatóan nem történik, és a csekély kiadáscsökkentés is „fűnyíró elvű”. A csomag inkább a vállalkozásoknak kedvez, a lakosságot érintő lépésével lényegében kiegyenlítik egymást.

Azt viszont pozitívumként emeli ki a banki szakértő, hogy a 3,2 százalékos jövő évi deficitcélt nem veszélyezteti a csomag, legfeljebb 0,2-0,3 százalékos túllövés lenne valószínű. A kiadási szerkezetváltást, főleg az – egyébként kétharmados parlamenti döntést igénylő – önkormányzati rendszer racionalizálását hiányolja Gárgyán is a csomagból. A hoszszabb távú növekedés ösztönzéséhez pedig elengedhetetlen lenne az oktatási rendszer struktúrájának átalakítása, a munkapiac igényeihez történő igazítása, de ez is csak jelszavakban szerepel a programban.

Akkor lenne jelentős hatása egy ilyen csomagnak, ha az adócsökkentés mértéke, illetve az egyéb lépések iránya miatt új munkaerő lépne be a termelésbe, erről azonban Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója szerint nincs szó. Az átlagbér környékén ugyan valóban csökken a marginális adókulcs (ezt szinte minden szakértő szorgalmazta korábban), de egyéb elvonások révén az átlagos adóterhelés alig változik. Az ösztönzők sokkszerű átalakítására lett volna szükség, amely alapvetően formálja át a gazdasági szereplők eddigi viselkedését, de ehhez túlságosan korlátozott kört érint a program. Nem nyúl például a munkavállalás ellen ösztönző szociális rendszerhez, amely jelenleg a legnagyobb versenyképességi hátrány. Legfeljebb az átlagjövedelem környékén legálisan foglalkoztatott keresők köre bővülhet, de a valós foglalkoztatási hatásba bele kell kalkulálni, hogy a feketén foglalkoztatottak száma hasonló nagyságrenddel csökkenhet. A többi szakértőhöz hasonlóan pozitívumként emelte ki Hamecz István, hogy az áfakulcshoz nem nyúlna a kormány. Hozzátette: nem okozott meglepetést a csomag, amellyel a kormánypárt elsősorban saját szavazótáborának kíván kedvezni.