Felborult a kórházi várólista

A váratlanul jött pénzt csak augusztusban és szeptemberben költhették el, ám ha a soron következő beteg nem tudta vállalni a műtétet, megelőzte őt a mögötte lévő, emiatt tartanak az Egészségbiztosítási Felügyelet szankciójától. Ha a kórház az előre hozott lehetőségről értesítette a beteget, az intézmény jogszerűen járt el – állítja Kiss Norbert, a felügyelet főosztályvezetője, akitől megtudtuk azt is, hogy havonta átlagosan 175 ezer beavatkozást végeznek a kórházakban, közülük közel húszezret a várólisták alapján. Kormányhatározat írja elő, hogy mely műtétekről kell listát vezetni, csakúgy, mint azt, kötelező a listavezetés akkor is, ha az intézmény nem tudja hatvan napon belül fogadni a pácienst.

A kötelező várólisták körét áprilisban határozták meg, ekkortól kell jelenteni a felügyeletnek is, amely októbertől egy új program alapján tartja majd nyilván a listákat, így egységes lesz a rendszer. A betegek az intézmények honlapján – a kórháztól kapott titkos kód segítségével – tudják követni azok alakulását. Szerencsére az eltelt fél évben nem érkezett panasz a felügyelethez – mondta a főosztályvezető.

Hazánkban nincsenek előírások a listák hosszára, ám a tervezhető nagyműtétek esetében a Euro Health Consumer Index EU-tagállamokat összehasonlító értékelése kilencvennapos határértékkel számol. E szerint jó minősítést kaptak azok az országok, ahol a betegeknek több mint 90 százalékát ellátják ennyi időn belül, ám ilyen eredményt csak Belgium, Németország és Svájc ért el. A magyarok sem dobogósak e tekintetben, hiszen néhány gerincműtétre, protézisbeültetésre éveket kell várni. Az elfogadható várakozási idő az orvosi szakmáktól is függ: a daganatos megbetegedéseknél például a 21 napon belül megkezdett terápia a kívánatos, az MRI diagnosztikai vizsgálatnál pedig hét nap ez az idő.

Az egészségügyi közgazdászok szerint az egészségügyi kapacitás többletkeresletet generál, „a kórházi ágy megtalálja a maga betegét” – állítják.

A várakozás megszűnése a leggazdagabb országokban sem reális; ennek a pénzügyi korlátok mellett az orvoshiány, valamint az is oka, hogy az emberek nem „egyenletesen betegek” az év során, az infrastruktúra viszont állandó. Hazánkban a jelentős földrajzi és orvosszakmák közötti egyenlőtlenségek okoznak gondot, ezen a meglévő források jobb elosztásával, illetve a közfinanszírozott kórházak közötti szabad intézményválasztással lehet segíteni – mondta Kiss Norbert.

Az egészségügyi közgazdászok szerint az egészségügyi kapacitás többletkeresletet generál, „a kórházi ágy megtalálja a maga betegét” – állítják. -->