"Senki sem szereti, ha átvágják", ezért egyrészt önös, másrészt állami érdek, hogy a fogyasztók tudatos döntéseket hozzanak – jelentette ki Tóth Tihamér, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) alelnöke. Beszédében kitért arra: a legtöbben nem tudjuk, mennyibe kerül egy mobilhívás vagy mennyit fogyaszt az autónk. A GVH ezért jogalkalmazó és tanácsadó szerepet tölt be, és megpróbálja "a cégeket kordában tartani." Tóth Tihamér megemlített néhány jellemző problémát a cégekkel kapcsolatban. Az egyik ilyen, hogy a komplex szolgáltatásokat a vállatok jól csengő szlogenekkel próbálják eladni, a hirdetések rövidsége azonban nem ad felmentést a korrekt tájékoztatás alól.
A GVH által végzett rejtett próbavásárlások kiderítették: hitelkártya vásárlása esetén a fogyasztók kétharmad nem kap megfelelő tájékoztatást sem a reklámokból, sem a bankfiókokban. Szintén gondot jelent az "akár" kifejezés használata, amely ugyan nem tilos, de ha már emellett dönt a cég, fontos, hogy az így meghatározott lehetőség ne ritka eset legyen. A Hivatalhoz idén eddig mintegy ezer panasz és bejelentés érkezett, a kiszabott bírságok pedig három év alatt mintegy megduplázódtak. 2008-ban a jellemző bírsági összegek 15-17 millió forint között mozogtak. Tóth Tihamér kijelentette: nem igaz, hogy a GVH a buta fogyasztót védi, hiszen jó lenne olyan világban élni, ahol nem kellene kételkedni a reklámok valóságtartalmában.
Szintén részt vett a konferencián Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Véleménye szerint egyelőre a versenynek inkább a pozitív, mint a negatív hatásai érzékelhetőek Magyarországon. A hitelállomány az elmúlt években erőteljesen nőtt, ma a lakossági hitelek 63 százaléka devizában denominált. Ez önmagában nem jelent veszélyt, de figyelembe kell venni, hogy például a jen árfolyama három nap alatt 15 százalékot módosult, a forint gyengülése pedig rosszul érintette azokat, akik jen alapú hitelt vettek fel. Kockázatos tendenciát mutat, hogy nő az alacsony kezdőrészletű, hosszú törlesztési idejű hitelek száma.
Tekintve, hogy a hitelek kihelyezésének 50-60 százaléka ügynökökön keresztül történik, komoly gondot jelent, hogy az ő esetükben semmilyen minimális képzettséget nem kötnek ki, így gyakorlatilag nulla tudással is adhatnak el hitelt . Király Júlia szerint ez a terület szabályozásra vár, emellett pedig folytatni kell a pénzügyi oktatást az iskolákban, hogy egy nap majd a gyerekek mondhassák meg a szülőknek, melyik hitel "gagyi" és melyik nem.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.