BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

"Senki sem szereti, ha átvágják"- harc a tudatos fogyasztóért

Fogyaszt Hatóság címmel rendezett konferenciát a Nemzeti Hírközlési Hatóság. Az eseményen felszólalók hangsúlyozták: Magyarországon nem elég tudatosak a fogyasztói döntések, holott ez mind az egyének, mind a gazdaság számára fontos lenne.

"Senki sem szereti, ha átvágják", ezért egyrészt önös, másrészt állami érdek, hogy a fogyasztók tudatos döntéseket hozzanak – jelentette ki Tóth Tihamér, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) alelnöke. Beszédében kitért arra: a legtöbben nem tudjuk, mennyibe kerül egy mobilhívás vagy mennyit fogyaszt az autónk. A GVH ezért jogalkalmazó és tanácsadó szerepet tölt be, és megpróbálja "a cégeket kordában tartani." Tóth Tihamér megemlített néhány jellemző problémát a cégekkel kapcsolatban. Az egyik ilyen, hogy a komplex szolgáltatásokat a vállatok jól csengő szlogenekkel próbálják eladni, a hirdetések rövidsége azonban nem ad felmentést a korrekt tájékoztatás alól.

A GVH által végzett rejtett próbavásárlások kiderítették: hitelkártya vásárlása esetén a fogyasztók kétharmad nem kap megfelelő tájékoztatást sem a reklámokból, sem a bankfiókokban. Szintén gondot jelent az "akár" kifejezés használata, amely ugyan nem tilos, de ha már emellett dönt a cég, fontos, hogy az így meghatározott lehetőség ne ritka eset legyen. A Hivatalhoz idén eddig mintegy ezer panasz és bejelentés érkezett, a kiszabott bírságok pedig három év alatt mintegy megduplázódtak. 2008-ban a jellemző bírsági összegek 15-17 millió forint között mozogtak. Tóth Tihamér kijelentette: nem igaz, hogy a GVH a buta fogyasztót védi, hiszen jó lenne olyan világban élni, ahol nem kellene kételkedni a reklámok valóságtartalmában. 

Szintén részt vett a konferencián Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Véleménye szerint egyelőre a versenynek inkább a pozitív, mint a negatív hatásai érzékelhetőek Magyarországon. A hitelállomány az elmúlt években erőteljesen nőtt, ma a lakossági hitelek 63 százaléka devizában denominált. Ez önmagában nem jelent veszélyt, de figyelembe kell venni, hogy például a jen árfolyama három nap alatt 15 százalékot módosult, a forint gyengülése pedig rosszul érintette azokat, akik jen alapú hitelt vettek fel. Kockázatos tendenciát mutat, hogy nő az alacsony kezdőrészletű, hosszú törlesztési idejű hitelek száma.

Tekintve, hogy a hitelek kihelyezésének 50-60 százaléka ügynökökön keresztül történik, komoly gondot jelent, hogy az ő esetükben semmilyen minimális képzettséget nem kötnek ki, így gyakorlatilag nulla tudással is adhatnak el hitelt . Király Júlia szerint ez a terület szabályozásra vár, emellett pedig folytatni kell a pénzügyi oktatást az iskolákban, hogy egy nap majd a gyerekek mondhassák meg a szülőknek, melyik hitel "gagyi" és melyik nem.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.