210 ezer év - Átlagfizetésből ennyi idő alatt jönne ki Demján vagyona

Kétszáztízezer év. Ennyi ideig kellene dolgoznia a hazai nettó 120 ezer forintos átlagfizetést keresőnek, hogy akkora vagyont gyűjtsön össze, mint a leggazdagabb magyaré, Demján Sándoré. Ráadásul csak úgy jönne össze ennyi idő alatt az üzletember által birtokolt 300 milliárd forint, ha a teljes fizetését félre tudná rakni havonta az ember, és egy fillért sem költene közben rezsire, élelmiszerre, ruhára, egy szóval a megélhetésre - írja a Reggel.hu.

A példa jól mutatja, hogy egy átlagos halandó számára szinte felfoghatatlan a Népszabadság által tegnap kiadott, a leggazdagabb magyarokat rangsoroló Top150 kiadványában szereplők vagyonának nagysága. Még az utolsó helyezett Kozma Imre 3,4 milliárd forintos vagyonának eléréséhez is 2361 évet kellene dolgozni hasonló feltételek mellett, a 120-ik helyen tanyázó Gyurcsány Ferenc 4,9 milliárdjának összerobotolásához pedig 3402 évre lenne szükség.

Persze itt is igaz a tétel, hogy nagyon sok pénzből már könnyebb még többet teremteni: nem véletlen, hogy a listán szereplő százötven milliárdos közül kilencvenhárman gyarapították a vagyonukat. A legjobban Nobilis Kristóf, napilapkiadásban és internetes híroldalakban utazó médiamogul fialtatta tavaly a pénzét, egy év alatt 230 százalékkal, hatmilliárd forintról 19,8 milliárd forintra növelte a vagyonát. Szintén kétszáz százaléknál is nagyobb vagyongyarapodást ért el egy év alatt a kortárs magyar művészetet kedvelő műgyűjtő, Antal Péter (30. helyezetett 13,8 milliárdos vagyonnal), illetve a szállítmányozásban, logisztikában és újabban a wellnessben is érintett Révész Bálint (37. helyezett 12 milliárdos vagyonnal).

Érdekes megnézni, hogy a listán szereplők mivel keresnek hatalmas összegeket, hátha nyomukat követve mi is elindulhatunk a milliárdossá válás rögös útján. A listán szereplő mágnások jellemző tevékenysége az ingatlanfejlesztés, illetve az ingatlankereskedelem, a tíz leggazdagabb magyar fele rendelkezik hasonló érdekeltségekkel is. Szintén sok milliárdosunk mozog a kereskedelemben, az élelmiszeriparban, szállítmányozásban, jópáran pedig az idegenforgalomban, informatikában, illetve a médiában keresték meg millárdjaikat.

És hogy hol a legvalószínübb, hogy szembesétál velünk egy milliárdos, ha esetleg pénzügyi tanácsokat kérnék tőle, vagy megtudakolnánk hogyan szerzte első millióját? Természetesen Budapesten, ugyanis legvagyonosabb polgáriank zömmel a Duna partján ütöttek tábort: 56 százalékuk él és dolgozik a fővárosban. A hipergazdagok negyede pedig a megyeszékhelyeken tevékenykedik, csupán a maradék 21 százalék él kisebb városokban, településeken.

Mindenesetre érdemes hangsúlyozni, hogy a kiadvány pillanatfelvételt ad a gazdagokról, akiknek a vagyona a világméretű pénzügyi hatására naponta változhat, méghozzá nem kis mértékben. Attól azonban nem kell őket félteni, hogy ennek hatására bármelyikük is koldusbotra jutna, vagy ne tudná töleszteni lakáshitelét.