Újabb magyar recessziós jóslat

A 2009-re várt magyar visszaesés – amelyet 2010-ben is csak gyenge, egyszázalékos növekedés követhet – a mértékadó elemzők által az Egyesült Államok, Japán vagy az euróövezet esetében várt eredménynél is rosszabb vagy azzal azonos.

A WIIW Magyarországra vonatkozó prognózisának pozitívuma, hogy az infláció az idei 6,3 százaléknál alacsonyabb, 4,5-es lehet, és ugyancsak 4,5-re mérséklődhet a GDP-arányos folyó mérleghiány is. Az áremelkedés 2010-ben várhatóan tovább lassul, de a fizetési mérleg ismét felfelé mozdulhat el a kutatók szerint.

A magyar kormány jövőre szintén egyszázalékos gazdasági visszaeséssel és 4,5-es éves inflációval számol, erre épül a költségvetés is. A Nemzeti Bank e héten kiadott inflációs jelentésének optimista forgatókönyve 0,2 százalékos GDP-csökkenést vetít előre, ám akár 1,7-es zsugorodást sem tart elképzelhetetlennek.

A Reuters ugyancsak a napokban megjelent elemzői konszenzusa egyetlen hónap alatt 2,3 százalékponttal rontotta az előrejelzést, így nagy szórás mellett most 1,2 százalékos visszaesést tartanak valószínűnek. Az inflációs pályát is lefelé módosították: jövőre átlag 3,5 százalékot várnak. Az OECD minap közzétett elemzésében „csak” 0,5 százalékos GDP-csökkenéssel számol hazánk esetében, 3,6 százalékos infláció mellett (VG, november 26., 4. oldal).

A munkanélküliség a gazdasági válság nyomán értelemszerűen emelkedik: az idei 7,8 után jövőre 8,8 százalékos rátát vár éves átlagban a WIIW, ez magasabb lenne, mint az EU-átlag.



A gazdaság persze nemcsak nálunk, hanem a térség többi államában is lassul jövőre, de a visegrádi országok mindegyike így is gyorsabban növekszik majd, mint a magyar gazdaság 2006 óta bármikor. A helyzet roszszabbra fordulásában nagyrészt a külső feltételek romlása – elsősorban a nyugati exportkereslet visszaesése – játszik szerepet, de egyes országokban ezt belső gondok is tetézik. Magyarországon ilyen az államháztartás magas hiánya, a Baltikumban a tőkebeáramlás elapadásából fakadó finanszírozási nehézségek, a Balkánon pedig a kereskedelmi cserearányok romlása.

európai államok közül csak Lett- és Észtország számíthat ennél is rosszabb (–3, illetve –2 százalékos) eredményre. NVZs–TG-->