A válság hatására komolyabban mérlegelik az euró átvételét - Brit, dán és izlandi euró-aspirációk

 José Manuel Barroso idézett olyan londoni politikai véleményeket, amelyek szerint az ország gazdasága ma jobban állna, ha – az utóbbi időben eléggé viharvert – font sterling helyett az európai pénzügyi unió egységes valutáját használnák. Barroso elismerte, hogy a szigetországi lakosság többsége továbbra is – a brit nemzeti önazonosság egyik pillérének tekintett – font sterling megőrzését akarja. Hozzátette azonban, hogy olyanok „akik számítanak” közelebb állnak az euróhoz és szükségesebbnek tartják a bevezetését, mint tették korábban bármikor.

Az Európai Bizottság elnöke méltatta a britek kvalitásait, ezek közül is kiemelte a pragmatizmusokat, ami – a reményei szerint – el fog vezetni monetáris uniós tagság fontosságának felismeréséig. A Brit Munkáspárt az 1997-es hatalomra jutása előtt kilátásba helyezte az egységes valuta átvételét, később azonban – főleg a korábbi pénzügyminiszter, mostani kormányfő javaslatai nyomán – visszatérően elodázta a dolgot. Gordon Brown azzal érvelt, hogy a font sterling feladása káros lenne a foglalkoztatás, a beruházások és az országba irányuló tőkebefektetések szempontjából. Brüsszelben – bár személyeket nem neveznek meg – most úgy tudják, hogy megváltozott az érvelés, miután a pénzügyi rendszert és a reálgazdaságot egyaránt súlyos megrázkódtatások érték, a mostani válsághullám pedig ez év végéig mintegy 2 millió munkahelyet fog megszüntetni. A sajtó kérdései nyomán a brit miniszterelnöki hivatal igyekezett cáfolni azokat az értesüléseket, amelyek szerint változott volna a kormány hivatalos álláspontja a kérdésben.

Az EU fejlettebb tagállami közül még a svédek és dánok használnak saját, nemzeti valutát, Koppenhágában azonban újra mérlegelni kezdték az euró esetleges átvételét, és fontolgatják az ehhez szükséges népszavazás megismétlését. A lakosság itt 2000-ben utasította el az egységes valuta bevezetését. A dán miniszterelnök, Anders Fogh Rasmussen közölte, hogy szeretne egyetértést kialakítani a lakosság körében. Elemzők – ideális esetet alapul véve – jövő év márciusára vagy áprilisára várják az esetleges népszavazás kiírását.

Más a helyzet Izland esetében, ahol a megtépázott gazdaság és a nemzeti valuta számára sokan látják az univerzális gyógyírt az euró átvételében. Ennek egyoldalú és hivatalos megtételétől azonban óvja az országot és a kormányt az Európai Bizottság, amely előzetesen a tagsági viszonyhoz, és az ismert feltételek teljesítéséhez kötné az euró izlandi bevezetését. A piciny sziget kormánya erre válaszolva olyan előrejelzést tett közzé, amely szerint optimális esetben is legalább 2-3 évre lenne szükség a csatlakozáshoz és az egységes valuta átvételéhez.