Bálna? Inkább generátor - Az új piac, a biomimikri

Bálnákat nézni turistatevékenység, de nem Gunter Pauli számára. Ő ugyanis a bálnákat bonyolult pumpáló rendszerként látja, amelyek hatalmas teljesítményt képesek leadni hosszú időn keresztül.

Pauli megfigyelései egy új orvostechnológiai eszköz létrehozásához vezettek, amelyet jövőre kezdenek tesztelni és amely a remények szerint több millió ember esetében válthatja fel a pacemakert, átvéve a szívműködés szabályozását – írja a Washington Post.

Pauli a Zero Emissions Research and Initiatives (ZERI) nevű, genfi székhelyű szervezet vezetője – az alapítvány célja a biomimikri népszerűsítése.

Ennek lényege, hogy az ipar a természetet veszi alapul, így oldva meg a problémákat. Mint hogy a természet már számos, általunk ismert nehézséget leküzdött, elég lemásolni az ötleteket, amelyekből gyakorlatilag annyi létezik, ahány élőlény.

Például egy Afrikában élő növény képes rá, hogy csapadék híján anélkül száradjon ki, hogy sejtmembránjai tönkremennének. Így ha jön az eső, gond nélkül újjáéled a látszólag halott növény. Ezt alapul véve a tudósok kifejlesztettek egy oltóanyagot, amely hasonló tulajdonsággal ruházza fel a kezelt növényt.

Egyes gyíkfajok bőrét tanulmányozva olyan textúra hozhat létre, amelyet a légzsákok gyártásakor használhatnak. Már le is másolták a gyöngykagylók technikáját, ezek az állatok ugyanis szén-dioxid segítségével fejlesztik ki meszes vázukat.

Szintén érdekes a lótusz levele: a növény mikroszkopikus csatornái megtartják a levegőt, így ha víz vagy szennyező anyag csöppen rá, az nyomtalanul legurul róla. Jelenleg Európában mintegy 300 ezer épületen találhatóak olyan ablaküvegek, amelyek a lótusz levelét utánozzák, így öntisztulóak.

A napenergia hasznosítása terén a növények nyújtanak segítséget: két amerikai cég már gyártja az általuk használt technológiára épülő napelemeket – ezek ugyan kevésbé hatékonyak, mint a mesterséges darabok, viszont hatan százalékkal olcsóbbak.