Kimerült a norvég alap

A legutóbbi, harmadik kiírás 45 nyertese ezekben a napokban kapta kézhez az értesítést arról, hogy kérelmét a programot Magyarországon menedzselő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) döntőbizottsága jóváhagyta. Vagyis a norvég külügyminisztériumon és/vagy a donorországok (Izland, Liechtenstein, Norvégia) közös bizottságán múlik a támogatás szentesítése.

Az EU és az EGT 2004 májusában kötött megállapodást arról, hogy a nem EU-tag Izland, Norvégia és Liechtenstein a belső piaci részvételért cserében 600 millió eurós támogatási alapot hoz létre az akkor csatlakozott tíz új és több régi tagállam támogatására. Norvégia egyidejűleg egy külön, 567 millió eurós alap elindítását is bejelentette. A legfrissebb jó hír, hogy már megkezdődtek a tárgyalások a program folytatásáról a donorországok és az Európai Unió között.

A Világgazdaság úgy értesült, hogy a jelenleg is zajló megbeszéléseken az eddigi EGT- és norvég támogatás 70 százalékos megemelésére tesz kísérletet az EU. Magyarország számára a legfontosabb a program továbbvitele - reagált értesülésünkre Mikulás Brigitta, az NFÜ illetékes főosztályvezetője. Derűlátóan vélekedett arról, hogy már 2009-ben sikerül megállapodni a támogató államokkal az új ötéves (2010-14-es) keretről.

Az EGT- és a norvég alap legfőbb értéke az, hogy a kiegészítő - és így pótolhatatlan - forrás szerepét tölti be a hagyományos EU-támogatásokhoz képes, állapította meg Mikulás Brigitta. Magyarországon eddig három kiírás jelent meg a két alap támogatásaira. Ezekre összesen 2340 pályázat érkezett be, közülük 103 nyert.

További részletek a keddi Világgazdaságban.