1990. január elején a dél-dunántúli régió negyede volt nyugdíjas, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal minap kiadott elemzéséből. Azóta ez a 25 százalék is jelentősen megugrott (igaz, hozzá kell tenni, hogy a térség összlélekszáma viszont csökkent), mára a népesség 32 százaléka részesül nyugdíjban, illetve járadékban.
Az érintettek létszáma is növekedett, nemcsak az összlakossághoz viszonyított arányuk: amíg 1990-ben 256 ezer fő volt nyugdíjas, járadékos, addig 2008 januárjában már csaknem 312 ezren részesültek ilyen ellátásban. Történt ez annak ellenére, hogy az emelkedés nem volt folyamatos 1990 óta: az 1997-es nyugdíjtörvény hatására lassult az ellátottak számának növekedése.
Ha a régió megyei adatait nézzük, kiderül, hogy a Dél-Dunántúlon Baranyában él a legtöbb nyugdíjas, 33 százalék az összlakossághoz képest, azaz minden harmadik baranyai részesül ilyen jellegű ellátásban. Ez kissé magasabb, mint a régiós átlag, az országos 30,4 százaléknál viszont már jóval jelentősebb az arány. Szakemberek szerint ez amiatt is alakult így, mivel Baranyában a rendszerváltás környékén lezajlott ipari szerkezetátalakulás, gyár- és bányabezárások miatt sokan mentek el rokkant-, illetve korkedvezményes nyugdíjba.
Az elmúlt időszakban erőteljesen megnőtt a korhatár alatti öregségi nyugdíjasok száma is (egy év alatt 14 százalékkal bővült ez a réteg), nem véletlenül: a kedvezőtlenebbre változó jogszabályi feltételek miatt minél többen igyekeztek mihamarabb nyugdíjba menni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.