Végletesen eladósodó lakosság, romló külső egyensúly

A pénzügyi számlák adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási igénye a 2008 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 2,9 százalékát érte el - közölte a Magyar Nemzeti Bank. A háztartások nettó finanszírozási képessége az utolsó négy negyedév adatait figyelembe véve a GDP 0,5 százalékát tette ki. A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási igénye az utóbbi egy évben a GDP 6,5 százalékát érte el. Összességében a nemzetgazdaság finanszírozási igénye (azaz a külföld finanszírozási képessége) a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 8,7 százaléka volt a 2008 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben.

A 2008 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben az államháztartás nettó finanszírozási igénye a GDP 2,9 százalékát tette ki (765 milliárd forint). A harmadik negyedévben az államháztartás bevételei meghaladták a kiadásait, így a finanszírozási képessége a negyedéves GDP 0,3 százalékát érte el (19 milliárd forint). Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága - a túlzott hiány eljárás (EDP) keretében az Európai Bizottságnak jelentett adóssággal módszertanilag azonos mutató - 2008 harmadik negyedévének végén az utolsó négy negyedév GDP-jének 65,6 százalékát tette ki (17293 milliárd forint).

2008 harmadik negyedévében a központi kormányzat finanszírozási igényét (47 milliárd forint) elsősorban az MNB-nél tartott betéteinek csökkentésével fedezte. A helyi önkormányzatok finanszírozási képessége (63 milliárd forint) elsősorban a hitelintézeti betéteik növekedésében jelent meg, miközben a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaik számottevően csökkentek a követelések, és nőttek a tartozások között. A társadalombiztosítási alapok finanszírozási képessége nem volt jelentős (3 milliárd forint), és pénzügyi eszközeik és kötelezettségeik sem változtak érdemben.

A háztartások nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint a 2008 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 0,5 százalékát érte el (134 milliárd forint). A harmadik negyedévben a háztartások pénzügyi eszközeinek tranzakcióból eredő növekedése elmaradt a tartozások hasonló eredetű növekedése mögött, így a nettó finanszírozási igény a negyedéves GDP 2,1 százaléka volt (144 milliárd forint). A háztartásoknál a pénzügyi eszközök esetében a lekötött deviza- és forintbetétek és nyugdíjpénztári követelések növekedtek jelentősen, miközben a folyószámla betétek, az állampapírok és a befektetési jegyek számottevően csökkentek.

A kötelezettségek esetében továbbra is a hosszú lejáratú devizahitelek felvétele volt a meghatározó. A forint gyengülése következtében a háztartások devizahitel-tartozásainak állománya 232 milliárd forinttal, devizabetéteik és külföldi valuta készletük állománya 54 milliárd forinttal nőtt 2008 harmadik negyedévében a pénzügyi számlák adatai szerint. A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási igénye a pénzügyi számlák adatai szerint a 2008 harmadik negyedévével végződő utolsó négy negyedévben a GDP 6,5 százaléka volt (1710 milliárd forint).

A harmadik negyedéves finanszírozási igény a negyedéves GDP 8,4 százalékát érte el (562 milliárd forint). A nem pénzügyi vállalatok pénzügyi eszközeik közül elsősorban betéteiket, tulajdonosi és egyéb követeléseiket növelték. A kötelezettségek esetében a hosszú lejáratú hitelek, a tulajdonosi és az egyéb tartozások növekedése volt a meghatározó. A külföld nettó finanszírozási képessége (a nemzetgazdaság finanszírozási igénye) az utolsó négy negyedévben a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 8,7 százalékát tette ki (2291 milliárd forint).

A harmadik negyedéves finanszírozási igény a negyedéves GDP 9,4 százaléka volt1 (633 milliárd forint). A külföldiek a pénzügyi eszközeik közül elsősorban hiteleiket növelték, de jelentős volt a betétek, az állampapírok és a tulajdonosi követelések növelése is. A tartozások közül tranzakcióból eredően elsősorban a betétek növekedtek, de számottevő volt a hitelintézetektől felvett hitelek és a tulajdonosi tartozások növekedése is, míg a központi bank által tartott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a nem pénzügyi vállalatok által nyújtott hitelek érdemben csökkentek.