Gyurcsány-csomag: itt vannak a részletek!

A magyar gazdasági visszaesés mértéke az idén elérheti a 3 százalékot is – vélekedett hétfő kora délutáni napirend előtti felszólalásában Gyurcsány Ferenc kormányfő. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első ülésén a miniszterelnök célul tűzte ki, hogy hazánk növekedési ütemét legalább 1,5-2 százalékkal növelni kell, miközben a foglalkoztatási rátát 70 százalékra kell emelni, ám mindezt úgy kell megvalósítani, hogy ne kerüljön veszélybe a költségvetés egyensúlya.

Magyarország ugyanis kettős szorításban van, hiszen úgy kell növelni a versenyképességet, hogy meg kell őrizni az államháztartás egyensúlyát, ugyanakkor el kell indítani a szerkezeti átalakításokat, amelyek az utóbbi évek magas költségvetési egyensúlyát okozták – tette hozzá Gyurcsány Ferenc. Az állami kiadások mértékét az idén 200-220 milliárd, jövőre 500-550 milliárd, 2011-ben pedig mintegy 650 milliárd forinttal kell visszafogni – szögezte le a miniszterelnök.

Közölte: a kormány csomagjának összességében öt pillére van. Ezek a munkabarát adórendszer, egy parametrikus nyugdíj-reform elindítása 2016-tól, munkára ösztönző szociális rendszer kialakítása, a reál-gazdasági csomag továbbvitele, valamint a politikai – közjogi - állami ügyek megújítása.

Az első lépés tehát az adószisztéma átalakítása. Ennek keretében a munkáltatókat terhelő járulék már az idén, július 1-jétől 5 százalékponttal csökken, ugyanakkor ez csak a bérek első 143 ezer forintjára vonatkozik. Jövő év elejétől ugyanakkor megszűnik ez a jövedelem-limit, és a járulék-csökkentés általánossá válik. A korábbi hírekkel szemben a tételes egészségügyi hozzájárulás mégsem emelkedik, cserébe a járulék-csökkentés mértéke a múlt héten kiszivárgott 6 helyett csupán 5 százalékos lesz.

A személyi jövedelemadó sávhatára a jelenlegi 1,7 millióról először 2,2 millió forintra, második lépésként pedig 3 millió forintra emelkedik, így – kormányzati számítások szerint – az adózók 83 százaléka az alacsonyabb adókulcs alá kerül. A magánszemélyek különadója megszűnik, cserébe az alsó adókulcs 18-ról 19 százalékra, a felső pedig 36-ról 38 százalékra emelkedik.

A kormányfő szerint 100 ezer forintig az adócsökkentések és adóemelések egyenlege nulla, azaz nem változik a terhelés. 130 ezer forintos jövedelem felett pedig pár százalékkal több marad az adózók zsebében.

A 19 százalékos adómérték irányába mutat a társasági adó átalakítása is, ennyi lesz ugyanis a cégek nyereségére rakódó elvonás mértéke, kedvező változás ugyanakkor, hogy a kormány kivezeti a társas vállalkozások különadóját is. Igaz, mind az szja, mind a társasági adó terén megszűnik a kedvezmények nagy része, ez alól azonban mindenképpen kivételt képeznek a beruházás-ösztönző kedvezmények.

A forgalmi adó a jelenlegi 20-ról 23 százalékra emelkedik, nő a jövedéki adó mértéke is, közép- és hosszútávon pedig belép egy egységes, értékalapú ingatlanadó is. Mivel ezen a téren a részletek még nem tisztázottak, ezt az új, vagyoni típusú adónemet csak 2011-től „élesítené” a kormány, ezen a téren érdemi bevételre pedig csak 2013-tól számíthat a kormány.

Összességében az adószisztéma átalakítása nullszaldós lesz, vagyis a kormány nem adóemelésekből kívánja fedezni a költségvetésen keletkezett mintegy 200 milliárd forintos lyukat. Gyurcsány Ferenc expozéjában úgy fogalmazott: az adóátrendezés 8-900 milliárd forintot mozgat meg.

A hatékonyság és takarékosság jegyében az univerzális szociális juttatások at adóterhet nem viselő járandósággá minősíti át a kormány, ezek tehát a jövőben beleszámítanak az adóalapba. Ilyen egyebek mellett a családi pótlék, az anyasági támogatás és a gyermeknevelési támogatás. Ezekre tehát a jövőben maximum 19 százalékos adó rakódhat, legalábbis akkor, ha az igénybe vevő jövedelme felcsúszik a 38 százalékos személyi jövedelemadó-kulcs alá. Erre a módosításra 2009. szeptember 1-től kerül sor, hiszen a kormány év eleji döntésének fényében akkor amúgy is emelkedik ezen ellátások összege. Változás ugyanakkor, hogy a családi pótlék „kétfelé íródik”, vagyis két szülő esetén kevésbé valószínű, hogy az adózók a 38 százalékos sáv alá kerülnének. Újítás az is, hogy a családi pótlék 12 és 18 éves kor között képzési támogatássá alakul, vagyis csak akkor jár, ha a szülők eleget tesznek a gyermek tankötelezettségének. A gyed-nél szigorítás, hogy az igénybe vétel feltétele a jelenlegi 6 helyett 12 hónapos biztosítotti jogviszony lesz, ám átalakul a gáz- és távhőtámogatás, valamint a rokkantnyugdíjazás szabályrendszere is.

Átalakul a gyermekgondozási díj rendszere is. Eddig féléves munkaviszony kellett a gyed-jogosultsághoz, ám a kormány tervei szerint ezután egy év kell majd hozzá. ezen kívül, a gyed annyi ideig jár a jogosultnak, ahány éves munkaviszont tud igazolni. A felső határ természetesen marad a két év, azaz legfeljebb két évig kaphat valaki gyedet.

Ami a nyugdíjak at illeti: a korhatár 2016-tól fokozatosan, nyolc év alatt 62-ről 65 évre emelkedik, és módosul az indexálás módszere is. Négy százalékos gazdasági növekedés felett maradnak a jelenlegi, svájci indexálási szabályok, 2 és 4 százalékos bővülés esetén azonban a járandóságok kiszámításánál már nagyobb súllyal esik latba az infláció mértéke. Két százalék alatti gazdasági bővülésnél pedig az indexálás csak az inflációt veszi figyelembe. Fontos, hogy a 13. havi nyugdíj beépül a „normális” 12 havi járandóságba, ám az idősek számára rossz hír, hogy ennek során a jelenlegi, 80 ezer forint felett már csökkentett mértéket veszi figyelembe a kormány.

Mindezek mellett a közeljövőben sor kerül a lobbitörvény szigorítására, a pártfinanszírozás átalakítására, a korrupció elleni küzdelem erősítésére többek között a Közérdekvédelmi Hivatal életre hívásával, valamint az önkormányzati szisztéma jelentős mértékű korrekciójára. Ennek jegyében a kormány bizonyos önkormányzati feladatokat állami szervekhez csoportosít át, az 1500 főnél kisebb településeken kötelező lesz körjegyzőségek megalakítása és idővel felére csökkentenék az önkormányzati képviselők számát is.

A kormányzati módosítások túlnyomó része „feles” törvényeket érint, ám van néhány olyan javaslat, amelyhez két harmados országgyűlési támogatás szükséges. Ilyen jónéhány, az önkormányzatokat érintő kérdés, így egyelőre kérdés, hogy ezekből a tervekből mi valósulhat meg. Egyelőre a jövő zenéje az euró-céldátum kijelölése is, ám kormányzati forrásokból úgy tudjuk: a kabinet szeptember 30-ára jelöl meg egy, lehetőleg konszenzuson alapuló bevezetési időpontot. Ez minden bizonnyal 2012 vagy 2013 lesz.