Herbert Landau például úgy véli, a német törvényhozói hatalom „kulcsfontosságú területei” kerülnének át uniós szintre a 2007-ben mind a 27 tagállam által aláírt, ám teljes körűen még csak 23-ban ratifikált dokumentum hatálybalépése esetén. Egy másik alkotmánybíró, Udo Di Fabio pedig azt a kérdést tette fel, több szabadságot jelentene-e a német állampolgároknak, ha még több hatalmat ruházna át a német állam az uniós intézményekre. Az alkotmánybírósági állásfoglalás tervezetét éppen Di Fabiónak kell megfogalmaznia – ez a tavasz folyamán várható. A nyolc alkotmánybíró közül most öszszesen négy nyilatkozott szkeptikusan a dokumentumról.
A lisszaboni szerződést a német parlament mindkét háza jóváhagyta már, de az államfői kihirdetés előtt Peter Gauweiler keresztényszocialista honatya arra kérte a karlsruhei székhelyű alkotmánybíróságot, vizsgálja meg, összeegyeztethető-e a dokumentum a német alapszerződéssel.
Az elemzők most arra számítanak, hogy a taláros testület az alkotmány legutolsó, 146. cikkére hivatkozva népszavazás kiírását kéri majd a ratifikáció ügyében. Ez a cikk kimondja, hogy az alaptörvény elveszti hatályát, ha a német nép referendumon dönt egy másik alkotmányról. VG
További részletek itt olvashatók
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.