400-500 milliárdos lyuk tátong még mindig a büdzsében

A devizában történt eladósodás miatt lényeges kérdés a forintárfolyam alakulása – mondta Szitás Attila, a Buda-cash kereskedelmi igazgatója. Az árfolyamprognózisok sorra kudarcot vallottak, ennek oka, hogy nincs olyan tudományos módszer a közgazdaságtanban, amely használható lenne előrejelzésre. Amik megjelentek, fikciók, egyéni elképzelések. Ezek pánikot gerjeszthetnek, önmaguk is befolyásolják az árfolyamot. Ami az árfolyamot valójában befolyásolja, azok globális folyamatok, amelyre nincs ráhatása a magyar gazdaságpolitikának. Ez Magyarországtól jelentősebb gazdasági hatalmaknak sem sikerült – emelte ki a szakértő. A fiskális és monetáris politika hatékonyságával és összehangoltságával viszont javíthatnánk relatív teljesítményünket. A költségvetésben van egy ketyegő időzített bomba, amiről egyelőre kevés szó esik – mondta el a szakember.

A bevételi oldalon sok olyan tényezővel nem számol a kormányzat, amely kockázatot jelent, ilyen a társasági adó és a különadó, mert a vállalatok profittermelő képessége lényegesen gyengül. Ezen a soron azonban a kormány durván 10 százalékos növekedéssel kalkulált. A Buda-cash inkább 15 százalékos szűkülést tartana reálisnak. Ugyanígy az eva és bányajáradékok során is hasonló kiesés várható, összességében 117 milliárd forint. Az áfakulcs tervezett mértékű emelése maximum a fogyasztáscsökkenést ellensúlyozza, de az összbevételt valószínűleg nem növeli. A regisztrációs adó rendkívüli mértékben visszaesett, egyelőre 20 százalékkal számolnak, de ennél drasztikusabb számok jelentek meg az értékesítésről. 72 milliárdos kiesést jelent ez. A lakossági befizetések (szja, különadó, illetékek) is valamivel gyengébben alakulhatnak a jelenlegi terveknél, a cég 5 százalékos kiesést kalkulál, ami 101 milliárd forintnyi bevételkiesést jelent. Összesen tehát 291 milliárd forint hiányzik még mindig a büdzséből, hogy a tervek tarthatóak legyenek. A bevételi oldalon viszont már nem igazán van mozgástere a kormányzatnak a régiós adóverseny miatt sem.

Nagyobb lehetőségek lennének a kiadási oldalon, bár itt is néhány tétel túlteljesülésére lehet számítani. A növekvő munkanélküliség miatt a szociális és társadalombiztosítási kiadásokra valószínűleg többet kell majd a tervezettnél költeni, ez durván 100-200 milliárd forintos kiesést jelent. Összesen tehát 400-500 milliárddal haladhatja meg a hiány a tervezettet, vagyis 730 milliárd helyett 1100-1200 milliárd forintra rúghat. GDP-arányosan ez a 2,7 százalék helyett 4-5 százalékot jelent, ami sem az EU-nak, sem az IMF-nek tett ígéreteknek nem felel meg, ezért nem kerülhető meg a kiadások nagy mértékű lefaragása.

A jegybank eszköztára korlátozott ebben a helyzetben – vélekedett Taraczky Andrej, a cég deviza üzletágvezetője. A magas kamatlábbal rendelkező devizák volatilitása rendszerint magas, és ez extra kockázatot jelent a gazdasági szereplőknek. Az erős forint miatt fedezeti ügyleteket kötöttek, majd amikor a forint gyengült, akkor óriási veszteségeket realizálnak ezeken az ügyleteken. A magas kamat csak akkor tudja erősíteni a deviza iránti keresletet, ha likviditásbőség van a pénzpiacokon. Ha ez megszűnik, akkor már a magas kamat vonzereje eltűnik, és ez drasztikus árfolyam-kiigazításhoz vezet, ami sokkal gyorsabb, mint a korábbi erősödés. Ebben a környezetben a kamatemelés sem tudja vonzóbbá tenni a forintot. A piaci intervenció marad még, mint eszköz, de kérdés, hogy trendfordulót tud-e hozni egy ilyen lépés. 

A nemzetközi tapasztalatokból kiindulva az MNB-nek sem sok esélye van intervencióval erősíteni a forintot. Egyelőre nem igazán lehet megbecsülni, mekkora összeget fordított erre a jegybank, de már elismerték a beavatkozást. A forintot nem támadták meg egyelőre, bár levált a régiós devizákról, ha ugyanannyit erősödött volna a mélypont óta, mint a zlotyi vagy a cseh korona, akkor most 280-285-ös szinten kellene lennie. Összességében enyhén sikerült azért javítani a hangulaton, amit a CDS-felárak csökkenése is mutat. Ezzel azonban még nem vagyunk túl a nehezén, igazán egy spekulációs támadás során derülne ki, mennyire elég az MNB devizatartaléka.

A cég szakértői kiemelték: alacsony volt a devizatartalék ősszel, de spekulatív támadás nem érte az országot. A befektetők azonban nem hajlandóak finanszírozzák a magyar adósságot, ezt mutatja, hogy folyamatosan apad a külföldiek állampapírállománya. Október 22-én sem volt jele spekulatív támadásnak, és még aznap kudarcot is vallott az MNB, vagyis még délután elkezdett tovább gyengülni a forint. Azóta sem került nyilvánosságra semmi, ami az OTP, vagy a forint elleni támadást alátámasztaná.