A gazdasági válság megingatta az emberek pénzintézetekbe vetett bizalmát, s ez egyformán igaz a fejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkező nyugat-európai és a válság kumulatív hatásai által érintett kelet-európai régióra. A londoni székhelyű Aviva Csoport által végzett nemzetközi kutatás eredményei azt mutatják: drasztikusan megnőtt azoknak a száma, akik a válság kitörése óta kevésbé bíznak a megtakarításokkal foglalkozó pénzügyi szolgáltatókban, mint egy évvel korábban.
Magyarországon ez a bizalomvesztés a megkérdezettek 59 százalékánál állt fenn, a cseheknél és a franciáknál ennél kisebb volt ez az arány, 50, illetve 53 százalék, viszont a lengyeleknél jobban megmaradt a bizalom, náluk csak a megkérdezettek 47 százalékot tett ki a negatívan nyilatkozók aránya.
Ezzel párhuzamosan az emberek óvatosabbak lettek, a korábban sem túl magas kockázatvállalási hajlandóságuk tovább csökkent: Magyarországon a kockázatkerülők aránya a 2008-ban mért 39 százalékról az idén 46 százalékra nőtt. A válság előtti és utáni időszakot összehasonlítva: legjelentősebben Romániában csökkent a hajlandóság a pénzügyi kockázatvállalásra, ott a megkérdezettek 10 százaléka, Magyarországon 7, Csehországban pedig 4 százalékkal csökkent a kockázatvállalási hajlandóság egy év alatt.
A magyarok 51 százaléka inkább azokban a bankokban bízik, amelyeknek nem volt szükségük az állami mentőcsomagra. Hasonlóan vélekednek a románok is, ott a megkérdezettek 58 százaléka inkább a mentőcsomagra nem szoruló bankokat részesíti előnyben.
A válság hatására a régióban tovább nőtt azoknak az aránya, akik nem bíznak az állami nyugdíjban: a magyarok 73, a csehek 80 százaléka nem számít arra, hogy majdani nyugdíja elegendő lesz a létfenntartáshoz. A régió valamennyi államára jellemző: lakosaik aggódnak amiatt, hogy nem lesz elég a nyugdíjuk az életszínvonaluk fenntartásához. Közülük kiemelkedik Magyarország, ahol a lakosság 77 százaléka, a cseheknél 71, a románoknak pedig 63 százaléka látja borúsan a jövőt.
Arra a kérdésre, hogy miként tudnak megtakarítani nyugdíjas éveikre, a magyar válaszadók közül a legtöbben (30 százalék) a havi rendszeres megtakarítást említette. A magyarok több mint fele (59 százalék) nincs tisztában az állami nyugdíjjal, illetve a magán és önkéntes nyugdíj megtakarításokkal kapcsolatos lehetőségekkel, szabályozásokkal, tennivalókkal, és egyedül nem képesek megbirkózni a nyugdíjra való felkészüléssel. A legnagyobb arányban a magyarok gondolják (67 százalék), hogy manapság nagyon komplikált a nyugdíjra való pénzügyi tervezés, őket követik a csehek (46 százalék), majd a románok (34 százalék).
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.