A vagyonadó az IMF-hitel feltétele? A PM cáfol

"Ha nem lenne vagyonadó, megszegnénk az IMF-fel és az EU-val kötött húszmilliárd eurós mentőcsomag-szerződést. A szerződés májusi módosításában benne van a vagyonadó bevezetése. A szerződés az élőmunka-terhelés csökkentésének előírt mértékével is kijelöli az adócsomag a kereteit, tudta meg az Index. Így a parlamentnek a főbb irányokban nincs érdemi mozgástere, legfeljebb kisebb átrendezést hajthat végre" - írta az Index kedden. A parlament előtt hever a heves belpolitikai vitákat kiváltó vagyonadótörvény, zárószavazása a meghosszabbított tavaszi ülésszak utolsó napján, június 29-én lesz - teszik hozzá.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió 20 milliárd eurós pénzügyi csomagja a magyar kormány stabilizációs programját finanszírozza. Ezt a magyar kormány állította össze, s mivel ebben a programban szerepel a vagyonadó 2010-es bevezetése is, így ez természetes része annak a szándéklevélnek, amely az április felülvizsgálat után született - mondta Pichler Ferenc, a PM sajtófőnöke az MTI-nek. A sajtófőnök hangsúlyozta: ez nem IMF, vagy európai uniós diktátum, hanem olyan program, amelyet a kormány annak érdekében dolgozott ki, hogy a magyar gazdaság megerősödve kerülhessen ki a világgazdasági válságból és gyorsabb növekedési pályára állhasson.

A program számos olyan kiadáscsökkentést tartalmaz, amely hosszú távon is javítja az államháztartás szerkezetét, annak része az adórendszer átalakítása a foglalkoztatás ösztönzés jegyében. Az átalakítás során az élőmunkát a jövedelmeket terhelő elvonásokat mérséklik a program szerint, együtt a fogyasztást, illetve a vagyont érintő elvonások növelésével - tette hozzá Pichler Ferenc.

A PM sajtófőnöke hangsúlyozta: a program alapvető eleme az egyensúlyi pálya fenntartása, az, hogy az idén az államháztartási hiány ne haladja meg a GDP 3,9 százalékát.

 Az Index írása a szándéklevelet szerződésként emlegeti, amelyet ugyan már kétszer módosított Magyarország a két szervezet egyetértésével, "de a korrekciókra a korábban gondoltnál mélyebb recesszió miatt került sor, és cserébe Magyarország kiadáscsökkentést vállalt".

Ha a vagyonadó itthon elbukna, és csak ezért kellene ismét kezdeményezni a szerződés felülírását, aligha lenne esély rá, hogy a két intézmény belemenjen a módosításba - írja az Index. A cikk szerzője szerint a vagyonadóra megvan a kormány biztosítéka. Ezt szolgálja szerinte az, hogy a kormány a vagyonadó bevezetését a 2010-es többi adóváltozástól elkülönítve, külön törvényjavaslatban terjesztette a parlament elé. A kabinet azonban a vagyonadóról szóló törvényjavaslatba csempészte bele a havi 1950 forintot jelentő tételes eho megszüntetését is, hogy a vagyonadó esetleges elbukása se járjon költségvetési szempontból kockázattal. (A vagyonadó negyven-ötvenmilliárd forintot hozna, a tételes eho eltörlése hetven-nyolcvanmilliárd forinttal rövidítené meg a büdzsét, így a két intézkedés semmissé tétele enyhén még jól is jönne az államháztartásnak.)

Az Index információi szerint az IMF és az EU Magyarországon járt szakértői a tárgyalások alatt hangot adtak azon álláspontjuknak, hogy nem tartanák szerencsésnek, ha a vagyonadóból kitáncolna akár a kormány, akár a parlament, márcsak azért sem, mert azzal a tételes eho eltörlése is bukik, akkor pedig az élőmunkára rakódó elvonási szint kevésbé csökkenne. Általában is, az adócsomag borítását politikai igényeket kiszolgáló akciónak tartaná a két hitelező szervezet.

Az IMF tavaly november 6-án hagyta jóvá, hogy Magyarország 12,3 milliárd euró készenléti hitelkeretet kapjon 17 hónapra. A hitel első részletét, mintegy 5 milliárd eurót 2008. november 6-án hívta le Magyarország. Az IMF igazgatótanácsa március végén fogadta el az első felülvizsgálat eredményét, egyben jóváhagyta a hitelkeret második, 2,35 milliárd eurós részletének lehívását, amit a magyar kormány meg is tett. Az IMF kerete része a pénzintézet által szervezett, összesen majdnem 20 milliárd eurós pénzügyi védőhálónak, az EU 6,5 milliárd eurós és a Világbank egymilliárd eurós hozzájárulásával.

Május közepén jelentette be a Nemzetközi Valutaalap, hogy szakértői szintű megállapodást kötött a magyar kormánnyal a készenléti hitelkeret (SBA) második felülvizsgálatáról. A megállapodás összegzése alapján az IMF igazgatótanácsa június végén fogadhatja el a hitelszerződés második felülvizsgálatának lezárását. A felülvizsgálat lezárása nyomán Magyarország lehívhatja majd az újabb, 1,43 milliárd euró összegű hitelrészletet.