"Az állam kockázata zéró legyen" – A privatizáció szabályai is változhatnak

A tömeges privatizáció korszaka lezárult, ez azonban nem jelenti azt, hogy az állami vagyon nem "mozog". Feladatunk, hogy olyan vagyonelemei legyenek az államnak, amelyekre valóban szüksége van, és befizessük a költségvetésbe a vagyon hasznosításából és értékesítéséből befolyó csaknem 100 milliárd forintot – mondta el Tátrai Vilmos a Népszabadságnak arra a kérdésére: mi lesz a Vagyonkezelő idei nagy dobása?

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezére hozzátette: számos olyan ingatlana van az államnak, amelyek évtizedekkel korábban, az akkori feladatok ellátására, az akkori intézményi struktúrának megfelelően lettek kialakítva és ma már nyilvánvalóan felesleges az állam számára. Ugyanakkor számos közfeladat ellátásához az államnak nem áll rendelkezésre ingatlan. Mint mondta, az MNV Zrt.-nek egyebek mellett ezeket a feltételeket kell megteremtenie.

Tátrai Vilmos elmondta: az állami vagyonért jelentkező pályázóknak szinte minden esetben be kell fizetniük a tervezett vételár 10-15 százalékát ajánlati biztosítékként, ezzel ki tudják szűrni a komolytalan érdeklődőket. Ha pedig a nyertes ajánlattevő mégsem fizeti ki a vételárat, elbukja a biztosítékot. Érzékelik ugyanakkor, hogy a piaci folyamatokra, így a válságra nekik is reagálniuk kell. Ezért a legutóbbi földértékesítési eljárásokban - az elhúzódó banki hitelügyintézés miatt - egységesen, minden nyertes számára meghosszabbították a fizetési határidőt.

Hozzátette: vizsgálják annak lehetőségét, hogyan tudunk fizetési könnyítést engedélyezni egyedi esetekben, úgy, hogy az állam kockázata zéró legyen. A jövőben előfordulhatnak olyan tranzakciók, melyeknél a vevő részletekben is fizethet, ha az állam bankgaranciát kap a teljes vételár kifizetésére. Ezt a lehetőséget az egyes pályázati kiírásoknál külön fogjuák mérlegelni.